Az energetika a politika mumusa

Az egészségügy sokat emlegetett reformja különféle jelentéssel bír az e körbe tartozók, illetve az érintettek számára. Bár programnak vélik, csak szlogen az "egészségügy átalakítása" vagy az "észszerűsítés" - emelte ki Pusztai.

Szerinte egész Európában kialakult az a helyes irány, hogy szigorú szakmai szabályok határozzák meg az ellátás lényegét. A privatizáció is gyakran hangoztatott szlogen, ám ha a szakmai szabályokat alkalmazzák, mindegy, hogy az adott szolgáltatást nyújtó intézmény magán- vagy állami tulajdonban van-e, tette hozzá.

Pusztai Erzsébet

A politikus úgy véli: bár az egészségügyről már 1990 óta folyik a vita, azóta lényegében csak válságkezelés zajlik. Jórészt kikényszerített, rövid távú döntések születnek. "A következmény igazi 22-es csapdája: az átalakulást akadályozzák a meglévő szabályozók és a pénzhiány, de addig nem lesz pénz, amíg változatlan a szerkezet" - fejtette ki.

Pusztai szerint a megoldás, ha az egészségügy a gazdaság motorjává válik: "Egészségügyi szolgáltatók lehetnénk az unióban és a régióban." Ehhez meg kell alkotni az alapelveket, széles körű, több kormányzati cikluson átívelő megállapodásokat szükséges kötni a szakmai és a politikai szervezetek között, ahogy ez például Németországban történt a közelmúltban. "Az egészségügyet ki kell vonni a politika frontvonalából" - mondta végezetül az MDF politikusa.

Fodor István

Fodor István, az Európai Unió Kutatási Tanácsadó testületének tagja és az Ericsson Magyarország elnöke az aktuális történésekre helyezte a hangsúlyt. "Beszéljünk őszintén" - javasolta, és hozzátette: "Gondoljunk a leendő unokáinkra is, amikor döntünk!" Beszéde nem nélkülözte a drámai kijelentéseket sem. Szerinte "az ország kezd atomjaira hullani", "sokan a másik ellen drukkolnak", és "úgy kell elrugaszkodnunk gazdasági értelemben, hogy alattunk mocsár van!"

Úgy véli: egyidejűleg kell az államháztartást rendbe tenni és a gazdaságot dinamizálni. Bár ez "bűvészmutatványnak" tűnik, az üzleti életben megszokott profizmussal az ország előtt álló gazdasági feladatokat is meg lehet oldani, zárta beszédét.

Európa legnagyobb energetikai szolgáltatójának, az E-ON-nak a képviseletében tartott előadást Matos Zoltán igazgatósági tag, aki az üzleti életben szokásos minőségfolyamatok alkalmazását javasolta a kormányzat energetikával kapcsolatos munkájában. "Az energetikai szektor a politika mumusa" - állította. A szektor fontosabb folyamatai (privatizáció, fejlesztések, környezetvédelem, energiapolitika, árrendszer) a politika számára kényes kérdések, ezért a választási kampányban nem is lehetett róluk érdemi vitát folytatni.

Visszatekintve a rendszerváltás óta eltelt időszakra, Matos úgy gondolja: az 1993-as energetikai politika halogató jellegű volt. Szerinte az energiaárak politikai árak, a törvénykezés, szabályalkotás ad hoc jellegű, az árszabályozás és -képzés pedig tele van keresztfinanszírozással.

Úgy véli, korszerű energiapolitika szükséges. Vezessenek be piaci árakat és bízzák a szociális rendszerre a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatását, tegyék a törvénykezést jövőorientálttá, alakítsanak ki konzisztens árrendszert és helyezzék előtérbe a piaci szabályozást. "Az igazi áttörést e szektorban a minőségi állami szabályozási munka és a kormány számonkérhetőségének elérése hozhatja" - összegezte mondandóját Matos.