A szombati nap talán a legfontosabb magyar gazdasági híre a TV2 tulajdonosváltása volt, amelyet hétfőn hivatalosan is megerősítettek. A német ProSiebenSat.1 médiavállalat megvált magyarországi és romániai érdekeltségétől. A TV2-t is üzemeltető MTM-SBS Zrt. új tulajdonosa Simon Zsolt, a csatorna vezérigazgatója és Yvonne Dederick, a csatorna gazdasági igazgatója. A ProSiebenSat.1 cégcsoport hivatalosan december 23-án jelentette be, hogy 100 százalékos management buyout (MBO) révén magyar tulajdonosnak, a TV-HU1 Kft-nek és a TV-CEE1 Kft-nek adta el a TV2-t is üzemeltető MTM-SBS Zrt-t.
A közleményből ugyan nem derül ki a vételár, de a TV2 anyacégének árbevétele alapján sokan sejtenek további befektetőket a két menedzser mögött, a magyar sajtó egy része a jobboldali politikához kötődő befektetőket vélik a tranzakció mögött. Igaz a találgatások nem újkeletűek, hiszen a TV2 értékesítése már többször felmerült az utóbbi időben. Májusban a hvg.hu írt arról, hogy a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt páros heteken belül megveheti a második legnézettebb kereskedelmi csatornát, majd novemberben a Figyelőnek voltak "tuti" információi arról, hogy egy olyan kínai cég lehet a vevő, mely magyar tulajdonossal rendelkezik.
Az új tulajdonosoknak nem lesz könnyű dolga – még egy esetleges politikai hátszél esetén sem – hiszen az idei évben látványosan visszaesett a TV2 közönségaránya. A társaság korábbi közleményei szerint ugyan mindez a gazdálkodásukat nem érintette, sőt, a reklámbevétele októberben megdöntötte az elmúlt három év rekordját. Igaz, egy hónap adatai természetesen nem jelentenek túl sokat, hiszen 2012-ben is nagyon súlyos, 6,7 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárt a társaság. Ez ugyan minimálisan jobb volt, mint az egy évvel korábbi 8,95 milliárdos mínusz, ám (magasabb közönségarány mellett) három év alatt így is közel 18 milliárd veszteséget mutatott fel az MTM-SBS Zrt. Gyökeres fordulatra egy komoly reorganizáció és jelentős belső fogyasztásbővülés mellett lehetne számítani, hiszen az elmúlt években drámai módon esett a tévécsatornák bevétele. Arról nem is szólva, hogy a nézőket az alacsonyabb nívójú bulvárhősök inkább érdeklik, mint bármilyen politikai téma, így egy esetleges jobboldali érdekcsoport megjelenése sem valószínű, hogy a programstruktúrában változásokkal járna. Az ilyen lépések ugyanis komolyan visszaüthetnek a nézettségben, a gyakran elfogultsággal vádolt M1 gyengécske nézettségi adatai legalábbis ezt tükrözik.
Miközben a legnagyobb tévéadók közönségarányában tapasztalható lemorzsolódás, az RTL Klubnak megkerülhetetlenné kellene magát tennie, hiszen 2015-től pénzt kérne a kábelszolgáltatóktól a sugárzásért. Ehhez pedig kell majd néhány nagy dobás, a már megismert terveken (például a Csillag születik újabb szériáján) túl is. Igaz a közkedvelt műsorok is csak korlátozott alkupozíciót jelentenek az ilyen típusú tárgyalásoknál, legalábbis hiába indul január elején a Való Világ újabb szériája az RTL II-n, az egyik legnagyobb szolgáltató, a Digi és az RTL nem tudott megegyezni.
A jövőre nézve az is fontos kérdés lesz, hogy a tévés piacon megindul-e a konszolidáció, eddig ugyanis inkább új csatornákat hoztak létre a vállalatok, vagy nevet váltottak, de látványos kivonulások nem voltak jellemzők. A piaci pletykák viszont arról szóltak, hogy Modern Times Group (MTG) a Viasat csatornák tulajdonosa könnyen elhagyhatja az országot, ha nem sikerül piaci pozícióját javítania, a TV2-től lemaradva pedig ez várhatóan komoly nehézséget okozhat.
Merre tart a lappiac
A nyomtatott lapok piacán tovább kaszált a válság, nem nagyon találkozhattunk olyan jelentős példányszámmal bíró lappal, amely az egy évvel korábbi példányszámát meg tudta volna tartani. Sőt a vásárlók erodálódása felgyorsult az utóbbi időben, amit a szakértők azzal magyaráztak, hogy a trafiktörvény betett a lappiacnak is. Korábban ugyanis a vevők a cigarettával együtt vették az újságokat is, a trafikok nyitása miatt ugyanakkor ez megváltozott. Az újságárus profillal rendelkező vállalkozások már nem árulnak dohányterméket, a trafikok közül ugyanakkor kevés olyan egység volt, amely komolyabb lapkínálattal bírnak.
A nagy kiadóvállalatok kapcsán a legfontosabb idei történés a Ringier és az Axel Springer összeolvadása volt. Mindez azonban az új kiadó portfoliójának átrendezésével járt. A magyar médiában megjelent információk szerint Vienna Capital Partners az Axel Springer birtokában lévő nyolc megyei lap (Békés Megyei Hírlap, Heves Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, 24 óra) és a Világgazdaság, továbbá a Ringier tulajdonolta Népszabadság és Nemzeti Sport felvásárlásával lépne be a magyar lappiacra. Hivatalosan a lapok értékesítését ugyan a mai napig nem jelentették be, ám egyes piaci pletykák szerint az üzletet már nyélbe ütötték, és hamarosan hivatalosan is megtörténhet a tulajdonosváltás.
Még ennél is nagyobb dobás lehet a Sanoma eladása. Az árbevétel alapján Magyarország második legnagyobb médiavállalatát a pletykák szerint finn tulajdonosa egy ideje árulja, ám a piaci helyzet nem volt optimális, így komoly érdeklődők nem voltak, ám a médiacsoport romániai egységének értékesítése (a vevő a magyar piacon alacsony részesedéssel bíró Burda-csoport volt), illetve a TV2 eladása felgyorsíthatja a folyamatot. Az is segíthet a Sanoma eladásában, hogy a piaci pletykák szerint a tulajdonosok immár nem ragaszkodnak ahhoz, hogy egybe adják el a portfoliót, ez pedig sokat segíthet, hiszen az online érdekeltségeire a legnagyobb piaci szereplők „rámozdultak”, miközben a nyomtatott lapokra is kaptak már ajánlatot. (A csoport utóbbi időben megerősített televíziós egysége kapcsán szerkesztőségünkhöz nem jutottak el pletykák, ami nem jelenti sem azt, hogy ne lenne érdeklődő, sem azt, hogy a fent ismertettek valóban bekövetkeznek.)
A nyomtatott lapok kapcsán három termékről emlékeznénk meg rövidebben, az egyik az Origo korábbi főszerkesztőjének, Weyer Balázsnak a nevéhez fűződő Poszt, amely meglehetősen sajátos modellt próbált megvalósítani, ugyanis internetes cikkeket gyűjtöttek össze és publikáltak nyomtatásban hetente. Bár a tervek és a tényszámok állítólag összhangban voltak, a kiadó, a Lapcom hat szám után elkaszálta az újságot. Ennél vélhetőleg hosszabb kifutása lesz a legújabb gazdasági magazinnak, az ősszel startoló magyar nyelvű Forbesnak. A nagynevű lap hazai kiadását szakmai körökben kedvező visszhang fogadta a nagy kérdés azonban vélhetőleg az lesz, hogy a hirdetők jövőre mennyire számolnak a magazinnal. Ha már gazdasági vonal, akkor érdemes megemlíteni, hogy idén gazdát cserélt az egyik (nyomtatott) gazdasági napilap, a Napi Gazdaság is, a vevő a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt.
Pezsgett az online médiapiac
Minden viszonylagos, hiszen az éves összefoglalónk a harmadik számú magyar médiabirodalom tulajdonosváltásával indított, majd vázoltuk a második legnagyobb árbevételű cég kapcsán a hasonló lehetőséget. Ezek fényében, ha azt írjuk, hogy az internetes médiapiaci történések voltak a legérdekesebbek, az olvasók vélhetőleg elfogultsággal vádolnak meg minket. Így azzal a fordulattal élnénk, hogy a leginnovatívabb változások tanúi itt lehettünk.
Két új – komoly ambíciókkal, és a pletykák szerint jó tőkeellátottsággal bíró – site indult idén. A 444.hu főszerkesztője az egyik legismertebb magyar médiaszakember, Uj Péter, a csapatot pedig kis túlzással az index egyik fele alkotja. A site lapigazgatója, Kardos Gábor, aki korábban az Index és a Ringier kötelékében is jelentős gazdasági vezetői pozíciókkal bíró új modellről beszélt az indulást követően, ez idén azonban még nem tükröződött, a nagyvárosi (talán nem a legpontosabb, de gyakran liberális jelzővel illetett) értelmiségiek körében azonban kedvező fogadtatásra talált, és körükben az egyik, ha nem a legolvasottabb internetes site lett fél év alatt. Az év végéhez jóval közelebb volt a rajtja a vs.hu nevű sitenak. Az erős vizuális megjelenésre építő oldal kapcsán sok tapasztalatot egyelőre nehéz levonni. Az ugyanakkor látszik, hogy a két piacvezető lap, az index.hu és az Origo pozícióit az új kihívók egyelőre nem veszélyeztetik.
mfor.hu
