A még szét nem osztott tengeri lelőhelyeket zárt árveréseken ajánlják majd fel. Így bizonyára kevesebb lesz a közvetlen bevétel a költségvetésbe, de váratlan nyertesekre sem kell számítani, írta a lap. Elemzők szerint ez az elhatározás már régóta érett: része ez a Kreml törekvésének, hogy kiterjessze az állami ellenőrzést a természeti erőforrások fölött - írta a Vedomosztyi.
A folyamat a magánkézben volt Jukosz olajtársaság tönkretételével kezdődött, és az orosz olajtermelés egyharmadának tényleges újraállamosításával folytatódott. A Jukosz fő termelő egységét 2004. decemberben a cég adóhátraléka miatt elárverezték, és azt a Rosznyefty szerezte meg. Az orosz állam 2005 nyarán a Gazpromban is kissé ötven százalék fölé tornászta a részesedését több mint 39 százalékról, oly módon, hogy az állami tulajdonú Rosznyeftyegaz holding - amelybe korábban a kormány bevitte az állami Rosznyefty olajcéget - 10,7 százalékot vásárolt a Gazpromból annak leányvállalataitól.
Az orosz kormány a már meglévő tengeri lelőhelyeket is igyekszik visszaszerezni, ilyen például a Szahalin-2, amelynek felét a Gazprom nemrég megvette a Shelltől és annak japán partnereitől, miután hónapokon át környezetvédelmi kifogásokkal nehezítette a tulajdonosok életét. Szakértők szerint az évszázad második felében a tengeri lelőhelyeken növekedhet az orosz olaj- és földgáztermelés, miután a szibériai mezők fokozatosan kimerülnek.
