Ez volt itthon az első, a nem hagyományos reklámeszközök piaci szerepét vizsgáló felmérés. A válaszolók 75 százaléka az ügynökségi, 25 százaléka a megrendelői oldal képviseletében számolt be tapasztalatairól.
A megbízók 37 százaléka dolgozik rendszeresen BTL-ügynökségekkel, míg egynegyedük csak hagyományos reklámügynökséggel tart kapcsolatot. A BTL-szolgáltatók szerint elsősorban a napi fogyasztási cikkek gyártói költenek BTL-re, de a bank-, az informatikai és telekommunikációs szektor is használja. A megbízók több mint fele állította, hogy promóciós büdzséjének egytizednél nagyobb részét fordítja BTL-re. Ugyanakkor más mérések szerint a vonal alatti promóció Magyarországon egyelőre az összes reklámköltés 10 százaléka alatt marad.
A válaszokból kiderült, hogy míg a megbízók többsége (90 százalék) házon belül tartja a stratégiai tervezést, az ügynökségektől elvárják a stratégiai szemléletet, különösen, hogy a BLT-megoldások figyelemfelkeltőek legyenek. A BTL-technikák között kiemelt az eseménymarketing – ezt a válaszadó megbízók 44 százaléka használja, míg kevesen támaszkodnak a hűségakciókban és a telemarketingben rejlő lehetőségekre. A felmérésből kiviláglik, hogy a szolgáltatók és potenciális megbízóik szerint egyaránt a BTL alulképviselt a marketingmixben. A megrendelők 43 százaléka ezt elsősorban költségkorlátokkal magyarázta, míg az ügynökségek zöme azzal, hogy Magyarországon nem eléggé ismert a BTL-reklámozás.
BTL kampányok - kevésbé tervezetten
A hirdetők 20 százaléka intuitív alapon dönt, amikor BTL (Below the Line, vagyis vonal alatti) promóciót választ, akcióik tervezésekor pedig csupán 2 százalék kér tanácsot ügynökségektől állapítja meg a Bell Telemarketing.
