Hónapok óta panaszkodnak az autósok a rekord magas üzemanyagárak miatt, ráadásul az eheti áremelés sokakat meglepett, ugyanis szakértők szerint a piaci folyamatok nem feltétlenül indokolták volna. Az állam részben tudná mérsékelni az autósok terheit, azonban a minisztérium keddi nyilatkozata szerint erre egyelőre nincs nyitottság a kormány részéről.
30 milliárdból érezhetően csökkennének a terhek
Az üzemanyagok jövedéki adója legutóbb 2010 január elsején változott, azóta egy liter benzin esetében 120 forint, egy liter gázolaj árában pedig 97,35 forint az adóterhelés. Az adóteher és a fogyasztás becslése alapján az mfor.hu most annak próbált utánaszámolni, mennyi bevételt engedne ki a zsebéből a kormány az adócsökkentéssel.
A fogyasztással kapcsolatban egyelőre csak a tavalyi első három negyedév adatai állnak rendelkezésre: a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint szeptember végéig 1004 millió liter 95-ös benzin és 1181 millió liter gázolaj fogyott. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a negyedik negyedévben átlagban 5 százalékkal esik vissza a fogyasztás, ez alapján pedig megbecsülhető a teljes éves üzemanyagfelhasználás.
Az mfor.hu becslései szerint 2010-ben összesen 1353,2 millió liter 95-ös üzemanyag és 1595,5 millió liter gázolaj fogyhatott a hazai kutakon. Mindezek alapján benzinből 162,4 milliárd forint, gázolajból pedig 155,3 milliárd forint jövedéki adó bevétel folyhatott be a költségvetésbe, azaz összesen 317,7 milliárd forintnyi adót fizettek be az autósok.
Ha azt vesszük alapul, hogy a kormány a jövedéki adó tíz százalékos csökkentéséről határozna és a tavalyi fogyasztásból indulunk ki, akkor tehát bő 30 milliárd forintról mondana le a kabinet. Ennek köszönhetően pedig a 95-ös benzin literenkénti ára 12 forinttal, a gázolaj piaci ára pedig nagyjából 10 forinttal csökkenhetne a kutakon.
A jövedéki adó mellett az autósok természetesen áfát is fizetnek a megvásárolt benzin után. A KSH adatai szerint tavaly október végéig 1057,24 milliárd forintot költöttünk üzemanyagra, ha ez alapján a 25 százalékos áfakulcsot vesszük, akkor további 211,5 milliárd forinttal gazdagodott a költségvetés tíz hónap alatt. Ebből az is látszik, hogy az áfa esetleges 5 százalékpontos csökkentése többe kerülne, hiszen 20 százalékos kulcs mellett nem egész egy év alatt is több mint 40 milliárddal lenne kevesebb a büdzsé bevétele.
Érdemes még kiemelni, hogy a fenti számításoknál nem vettük figyelembe a kereskedelmi gázolajár januári bevezetését, melynek köszönhetően a fuvarozók 6,50 forintot visszaigényelhetnek a dízel literenkénti árából. Egyelőre nem tudni, hogy ezzel hány cég fog élni, és így mekkora kiesést jelent az idei büdzsében.
Elkezdődött a válságadó áthárítása?
Az üzemanyagok magas ára nem csak azokat sújtja, akik nap mint nap autóval járnak, hiszen a szállítás miatt szinte minden kiskereskedelmi termék árában megjelenik a benzin. Ha tartósan fennmaradnak a jelenlegi árak - amire jó esély van - akkor könnyen lehet, hogy a következő hónapokban sorozatos áremelésekre kényszerülnek a vállalatok. Ez pedig az inflációra is hatással lehet, azon keresztül pedig a jegybanki alapkamatot is feljebb viheti.
A környező országokban amúgy szinte nálunk a legdrágább egy liter gázolaj: az Eurostat októberi adatai alapján még Ausztriában is kevesebbet kellett fizetni egy liter dízelért. Azóta viszont Szlovákiában a kormány megemelte a jövedéki adót januártól, így északi szomszédunk mostanra lehagyott minket.
Érdekesség egyébként, hogy az elmúlt hetekben a Mol rendre a nemzetközi folyamatokkal indokolta az újabb és újabb áremeléseket. A hazai üzemanyagárak ugyanis két külső tényezőtől függnek nagyban: a benzin nemzetközi tőzsdei árától és a dollár/forint árfolyamtól.
Ezen a héten azonban sokakat meglepett a magyar olajcég az újabb három forintos áremeléssel, hiszen a szakemberek szerint a múlt hét piaci mozgásai nem feltétlenül indokolták volna az újabb drágítást. Sokak szerint az sem zárható ki, hogy a Mol ezzel megkezdte a rá eső 26 milliárd forintos válságadó áthárítását a fogyasztókra.
Beke Károly
mfor.hu
