A jegybank közleménye szerint december 21-étől megszűnteti a manat árfolyamtámogatását, a nemzeti valuta árfolyamát "mostantól a kereslet és a kínálat alakítja". Hétfő délelőtt 10 óra körül 1 dollár 1,55 manatot ért, ami azt jelenti, hogy a manat 47,6 százalékkal gyengült a pénteki záróértékhez képest.
Februárban a manatot 33,5 százalékkal értékelték le a dollárhoz és 30 százalékkal az euróhoz képest, majd ezután a manat árfolyamát a dollárhoz kötötték, az addigi euróból és dollárból álló kosár helyett.
Az azeri devizatartalék november végén a jegybank értékelése szerint "kritikus szintre", 6,2 milliárd dollárra apadt az egy évvel korábbi 14,9 milliárd dollárról.
A manat gyengülését a kőolaj drasztikus árcsökkenése okozza. Az olaj- és gázkivitel teszi ki az azeri export 95 százalékát, és az állami bevételek 75 százalékát.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára csaknem kétharmadával esett 2014 közepe óta, hétfőn 11 éves mélypontra került azokra a felerősödött várakozásokra, hogy a piacon tovább nő a túlkínálat.
Az azeri olajtermelés az idei első 11 hónapban 38,3 millió tonna volt, ami 0,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
A kormány azzal számol, hogy jövőre jelentősen lelassul a gazdaság növekedése az idei évhez képest, elsősorban az olajárak esése és az energiaszektor termelésének visszaesése miatt.
Az azeri parlament által nemrég elfogadott jövő évi költségvetés szerint a hazai össztermék (GDP) növekedése 1,8 százalékra lassul az idei 4,4 százalékról. A költségvetéshez a kormány jövőre 50 dolláros hordónkénti átlagos olajárral számol az idei 90 dollár után.
A jövő évi költségvetés 14,6 milliárd manat (13,9 milliárd dollár) bevételt irányoz elő az idei 19,4 milliárd manat után. A kiadást az idei 21,1 milliárd manatról 16,3 milliárd manatra csökkentették.
Ennek alapján a jövőre 2,9 százalék lesz a GDP-arányos államháztartási hiány az idei 2,6 százalék deficit után.
Az olajágazat súlya a GDP-n belül jövőre 53,5 százalékra csökken az idei 65,3 százalékról.
A gazdasági növekedés drámaian lelassult a 2003-2007 közötti, a kőolajárak emelkedésétől fűtött korszakhoz képest, amikor is éves átlagban 21 százalékkal növekedett a hazai össztermék (GDP). 2013-ban már csak 5,8 százalékkal, 2014-ben 3 százalékkal gyarapodott az azeri gazdaság.
Azerbajdzsán a tervek szerint 40,7 millió tonna kőolajat és 30,2 milliárd köbméter földgázt termel az idén. Jövőre az olajtermelés 40 millió tonnára, a gáztermelés 30 milliárd köbméterre mérséklődik.
MTI
