Az év első 5 hónapjában már 62 499 alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki országszerte, miközben tavaly egész évben ez a szám 80 724 volt. A közterhek befizetésére májusig csaknem 232 millió forint értékben vásároltak bélyegeket, 2003-ban ez a szám - az egész évre vonatkozólag - 490 millió forint volt.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás egyik fő célja, hogy a rövidebb időtartamú, alkalomszerű munkát is munkaviszonyként elismerve jogosultságot adjon a társadalombiztosításra, valamint a munkanélküliek járadékára. A rendszer előnye, hogy a munkabér összegéhez igazodó értékben - az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy bélyeggel - a munkabért terhelő valamennyi járulék és a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó előleg egyaránt teljesíthető. A munkavállaló a közteherjegy ellenében bizonyos egészségügyi- és nyugdíjbiztosításra, valamint a munkanélküliek járadékára szerez jogot.
A munkaügyi tárca adatai szerint az alkalmi munkavállalói könyvet igénylők mintegy 60 százaléka munkanélküli, de évről-évre egyre több a nem regisztrált munkanélküliek, a pályakezdők, a háztartásbeliek, a gyes-en lévők, sőt kisebb mértékben a munkaviszonyban állók száma is.
Annak érdekében, hogy az alkalmi munkák minél nagyobb hányada legálissá váljon, visszaszoruljon a fekete munka, jobban elterjedjenek a részmunkaidős és atipikus foglalkoztatási formák, a közterhek egyszerűsített befizetésével együtt indokolt volt a közteherjegy összegének lényeges mérséklése is. Erre 2002-ben került sor, amikor körülbelül felére csökkent a közteherjegyért fizetendő összeg.
Ha a munkaadó a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélkülit foglalkoztat, a korábbi mintegy negyedére csökkentett értékű közteherjegy lerovásával teljesítheti a járulékfizetési kötelezettséget. (MTI)
Bevált az alkalmi munkakönyv
Folytatódni látszik a tendencia, miszerint növekvő számban foglalkoztatják a munkáltatók legálisan az alkalmi munkavállalóikat is.
