A szerdán ismertetett javaslat létrehozza az uniós munkaidő-direktívában jelenleg nem szereplő készenléti idő (on-call time) kategóriáját; ez a munkahelyen töltött időnek az a része, amikor az alkalmazott nem végez munkát, csak várja a bevetést. Ez az idő nem számít bele a 48 órában maximalizált munkaidőbe, kivéve, ha nemzeti jogszabályok vagy ágazati megállapodások mégis így rendelkeznek.
[ajanlo=73][igazitas=left/]Az uniós direktíva módosításának régóta kulcskérdése volt az ügyeleti idő elbírálása. Brüsszel azt tervezte, hogy e téren megtiltja a tagállamoknak az egyedi szabályozás (opt-out) alkalmazását. Magyarország jelenleg két területen, az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szabályozás és a készenléti jellegű munkakörök esetében él ilyen kivétellel. Végül azonban a bizottság meghajlott a több tagállam részéről is tapasztalt nyomás előtt: a tegnap közzétett javaslat mindössze annyit ír elő, hogy az ügyeleti munkakörökben dolgozóknak 72 órán belül pihenőt kell biztosítani.
Az opt-out szabályozását annyiban változtatta az Európai Bizottság, hogy a munkavállalónak bármikor joga lesz visszavonni a túlmunkához való hozzájárulását, tehát senkit nem lehet a munkaszerződés aláírásakor véglegesen hosszabb munkaidőre kötelezni, írja a Világgazdaság.
Bevezették a bevetési időt az EU-ban
Az ügyeletben töltött idő a tegnap közzétett brüsszeli direktíva tervezet értelmében mégsem számítana bele a 48 órás munkahétbe, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
