Idén az első negyedévben még 8700 kényszertörlési eljárást regisztráltak, a második negyedévben már csak 8 ezret, a harmadik negyedévben pedig alig 7500 ilyen eljárás indult, ami a 2014-es év azonos időszakánál 23 százalékkal kevesebb. Kényszertörlési eljárásokat azokban az esetekben indítanak, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit . A végelszámolások, azaz a cég saját akaratából kezdeményezett cégbezárások száma csökkent a legkisebb mértékben. Az idei harmadik negyedévben mintegy 1600 végelszámolást indítottak, ami 16 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A hitelezők által indított fizetésképtelenségi eljárások (felszámolások) száma szintén fokozatosan csökkent, az első negyedévben még több mint 3000 felszámolás indult, a második negyedévben csaknem 2500 ilyen eljárást regisztráltak, míg a július-szeptemberi időszakban alig haladta meg a 2000-et, ami 54 százalékkal kevesebb, mint 2014 azonos időszakában. A magyar cégek bedőlési aránya (a felszámolás és csődeljárás alá kerülő cégek arány az összes vállalkozáshoz képest) 2,24 százalékra csökkent az idei harmadik negyedévben, szemben az egy évvel ezelőtti 3,12 százalékkal.
A csaknem 1 százalékpontos esés alapján a Bisnode nemzetközi cégminősítő arra következtetett, hogy a cégeket érintő fizetésképtelenségi eljárások aránya jelentősen és stabilan csökkent 2015 első kilenc hónapjában. A Bisnode csoport felhívta a figyelmet azonban arra, hogy még mindig vannak olyan területek és iparágak, ahol ennél jóval magasabb a bedőlési arány. Így például a Pest és a Veszprém megyei cégek nagyobb számban dőltek be mint tavaly, de ez még nem haladta meg az országos átlagot. A vendéglátás 4,21 százalékos fizetésképtelenségi arányával vezeti a legnagyobb bedőlési arányú szektorok listáját. A cégminősítő szerint annak ellenére, hogy stabilizálódni látszik a magyar cégvilág, sok világgazdasági, politikai trend okozhat kihívást. Egyebek mellett a bezáródó határok sok vállalkozás számára megnehezíthetik a nemzetközi kereskedelmet, de a kínai gazdaság jelentős lassulása is hatással lesz a jövőben Magyarország gazdaságára.
MTI
