Bokros Lajos szerint növekedésellenes a magyar gazdaságpolitika, amely ikerdeficitet, azaz GDP-arányosan 9 százaléknál nagyobb államháztartási hiányt és folyó fizetési mérleg hiányt eredményezett 2006-ban, miközben a gazdaság 4 százaléknál lassabban nőtt, az idén pedig optimális esetben 3 százalékkal bővül.
A volt pénzügyminiszter ismét hangsúlyozta: ha a költségvetés elszívja a forrásokat az üzleti szférától, akkor az üzleti szektornak kevesebb és drágább tőke áll rendelkezésére. Példaként hozta fel a balti államokat, ahol a nagyméretű folyó fizetési mérleg hiány mellett is kétszámjegyű gazdasági növekedés valósult meg, amelynek hátterében szufficites, vagy gyakorlatilag nullszaldós államháztartás áll.
A kérdés az, hogy Magyarország a felzárkózás vagy a leszakadás útján halad-e tovább - vázolta fel a dilemmát a CEU professzora, aki szerkezeti reformokat és intézményi változtatásokat sürgetett. Véleménye szerint a költségvetéshez tartozó intézmények "nem mentek át azon a tisztító tűzön, amelyen a vállalkozások a kilencvenes években jutottak túl".
Hárommpillérű egészségügyi modellt szorgalmaz
A gyógyítás és az oktatás reformja a legfontosabb, mivel ennek a két szolgáltatásnak a minősége határozza meg a magyar munkaerő minőségét - magyarázta Bokros, aki hárompillérű, állami, magán és önkéntes-kiegészítő biztosítási modellt javasolt. A volt pénzügyminiszter szerint többcsatornás egészségügyi biztosítási rendszerre van szükség ahhoz, hogy a laikus beteg helyzete változzon.
A magán egészségbiztosító pénztárak versenyezzenek a betegek pénzéért, majd a gyógyítási szolgáltatók versenyezzenek a magánbiztosítók pénzéért - tette hozzá.
A tandíj fontosságát hangsúlyozta Bokros
Az oktatási reform elemeit sorolva elmondta: a közoktatást kistérségi feladattá kell tenni, a felsőoktatásban a tanszabadság mellett szigorú tulajdonosi irányításnak kell érvényesülnie, az oktatók bérének fedezete a tandíj, miközben az oktatók közalkalmazotti státuszát meg kell szüntetni.
Az adóreform lényege Bokros szerint az adóalap kiszélesítése és az adókedvezmények megszüntetése. Miközben nálunk három szja adókulcs van: 18, 36 és 40 százalék, addig az átlagos szja-terhelés 19 százalék, pontosan annyi, amennyi az egykulcsos szlovák adómérték - mutatott rá a volt pénzügyminiszter.
