"Állampolgárképző"
A tanfolyamot sokan csak "állampolgárképzőnek" titulálják, ugyanis a vezetőket igyekeznek nem szokványos helyzetekbe hozni, illetve minden csoportba a legsokrétűbb embereket összeválogatni. "Ez egy szektorokat átfogó leadership-program, mely elsősorban a személyes felelősségvállalásról szól" - mondta el Svékus Márton, a Common Purpose hazai igazgatója.
Célja elsősorban az, hogy inspirációt, hálózatot és tudást adjon a vezetőknek. "Személyre szabott programokat kínálunk, a tanfolyamokon mindig aktuális problémákkal foglalkozunk, igyekszünk betekintést nyújtani a színfalak mögé" - tette hozzá az alapítvány vezetője.
Mindezek mellett a program nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kreativitásra, problémamegoldásra ösztönözze a főnököket. Svékus Márton példaként kiemelte, hogy a vezetőket el szokták vinni börtönbe, ahol a bűnmegelőzésről beszélgetnek velük, és azt vitatják meg, az kinek a feladata.
További példaként elhangzott, hogy a tanfolyamok résztvevői beszélgetnek a 2020-as olmipiai tervekről vagy a kultúra finanszírozásáról. Az alapítvány vezetői szerint fontos, hogy ezekben a kérdésekben össze tudják hozni a nonprofit szervezetek képviselőit a versenyszféra menedzsereivel, így könnyebben tudnak a másik fejével gondolkodni.
"Ha van például egy alapítvány, mely éppen támogatókat keres, akkor hasznos, ha a vezetője elvégzett egy ilyen programot, mivel könnyebben meg tudja szólítani a lehetséges szponzorokat" - hozta fel példaként Svékus Márton.
Így épül a jövő Magyarországa?
"Nincs más megoldás, mint alulról, társadalmi alapon felépíteni egy kritikus tömeget. Néhány száz vezetőnek el kell végeznie a tanfolyamot itthon is, hogy meg tudják változtatni saját környezetüket" - vélekedik Holtzer Péter, az alapítvány elnökségi tagja. Szerinte nem lehet arra számítani, hogy a változás majd felülről megy végbe a vezetők között.
A Common Purpose sem jelent megoldást mindenre, a szervezők nem elsősorban a mostani felsővezetőket célozzák meg, hanem azokat, akik a jövő irányítói lehetnek. Az alapítvány vezetői szerint ők a jelenlegi helyzetben sem akarnak válaszokat adni a vezetők kezébe, hogyan oldják meg a válságot, inkább eszközöket próbálnak biztosítani ahhoz, hogy mindenki saját maga találja meg a nrki legjobb megoldást.
A programokon a résztvevők 40-50 százaléka általában a vállalati szférából érkezik, 30-40 százalék a közszféra aránya, a többin pedig a nonporfit szervezetek osztoznak. Aki jelentkezni akar a tanfolyamra, annak mindig meg kell mondania, mennyi pénzt szán erre, de az elnökség nem ez alapján dönti el, kiket vesznek fel.
"Jelenleg 100 ezer és 985 ezer forint között mozognak a tandíjak. Ha valakin azt látjuk, hogy magasabb összeget is ki tud fizetni, attól ezt el is várjuk, az alapítványok vezetői viszont alacsonyabb díjat fizetnek" - mondta el Svékus Márton. Egy-egy képzés általában hat hónapig tart, eközben a résztvevők számára vannak fix programok, illetve különböző modulokat kínálnak, amikből választhatnak.
Milyenek legyenek a jövő vezetői?
A közelmúltban három országban, Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában és Magyarországon végzett online felmérést a Common Purpose, bár a magyar válaszadók aránya elenyésző volt. A legfontosabb megállapítás, hogy a jövő vezetőinek másoknak kell lenniük, mint ma. Vonatkozik ez az üzleti életre, a politikai, a közösségi és vallási vezetőkre is.
A felmérésben résztvevők szerint sokkal nyitottabb, jobban együttműködő emberekre lesz szükség a következő években - olyan személyekre, akik inspirálni tudják munkatársaikat és képesek bizalmat kelteni. Emellett a mai irányítók nagyobb felelősségvállalást várnak el a jövő vezetőitől, illetve azt szeretnék, hogy tisztában legyenek saját előítéleteikkel.
A Common Purpose a válaszokból azt a következtetést vonta le, hogy egyre nagyobb szükség lesz az együttműködő munkastílusra. Sokan ezt ma még csak a szervezeten belül oldják meg.
A felmérés azt is megállapította, hogy önbizalomban nincs hiány hazánkban: a magyar vezetők 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy könnyen alkalmazkodik a változó körülményekhez. Az alapítvány vezetői szerint Magyarországon a legnagyobb gond, hogy jelenleg menedzserek vannak, nem pedig "leaderek".
Beke Károly
