Az ismert javaslatokban minden jel az úgynevezett "big bang"-re, vagyis tíz ország együttes felvételére utal - mondta. Ha azonban ez nem így lenne végül, akkor sincs valószínűsége annak, hogy a közvetlen kifizetésekből az előbb csatlakozó államok többet tudnának kapni - tette hozzá. A jelenlegi tervek további kockázati tényezőjeként említette a tagállamok hozzájárulásainak kérdését. Az EU bizottsága úgy foglalt állást, hogy az újonnan csatlakozó államoknak a befizetések terén türelmi időt vagy könnyítést kellene kapniuk, mert mindenképpen el kell kerülni, hogy a csatlakozás után a mainál rosszabb helyzetbe kerüljenek.
A legmódosabb, nettó befizető államok pénzügyi és külügyminiszterei viszont a türelmi idő ellen foglaltak állást, noha a korábbi bővítések közben egyes szegényebb új tagállamok kaptak ilyen kedvezményt, például Görögország és Portugália. Richter Sándor szerint így - ha egy új tagállam befizetését maradéktalanul teljesíti és az Uniótól az elérhető összegnek csupán töredékét tudja lehívni - elvben még az a képtelen helyzet sem zárható ki, hogy az amúgy is gyengébb gazdasági helyzetben lévő új tag nettó befizetővé válik, ami egyértelműen mai helyzete romlását jelentené. Ugyanakkor Richter hangsúlyozta: a ma ismert részletek csak orientációs javaslatok, döntés mindezekben a kérdésekben még nincs, és a további tárgyalások során természetesen mind az EU tagállamai, mind a tagjelöltek azon lesznek, hogy minél előnyösebb pozíciókat harcoljanak ki maguknak.
Bővítés csak 2005-ben?
A WIIW magyar kutatója szerint mivel túlzottan sok feltételnek kellene teljesülnie, a 2004-es EU-bővítési időpont helyett valószínűbb az egy évvel későbbi határidő.
