A főigazgatóság ezek felhasználásával adhat iránymutatást a magyar hatóságoknak ahhoz, hogy az árampiac július 1-jei teljes megnyitására rendezhessék a htm-ek sorsát. A hét erőműtársaság és az MVM Zrt. közötti mai hosszú távú áramvásárlási megállapodások ugyanis az árampiaci kapcsolatok bebetonozásával sok évre korlátozzák a verseny kibontakozását, s a rögzített áramátvételi áraik állami támogatást takarhatnak. A rendezés legtisztább módja az EU elvárása és a gazdasági tárca szándéka szerint az lenne, ha megszűnnének a htm-ek.
Ám korántsem egyértelmű, hogy így lesz. A szerződések valamilyen formában való megtartása mellett erős hazai lobbi érvel. Főként a termelő és a vevő (MVM) biztonságára, az ország ellátásbiztonságára, továbbá az élő uniós gyakorlatra hivatkoznak. "Az EU eddig még nem tudott példát felmutatni arra, hogy ott - mondjuk Francia- vagy Lengyelországban - a liberalizációra való hivatkozással ilyen szerződést felbontottak volna" - hangoztatja Podolák György, a parlament energiabizottságának elnöke.
Ugyanakkor Magyarország a mai napig nem kapott az EU illetékeseitől semmi olyan írásos anyagot, amiből kiderülne, konkrétan mi tekintendő állami támogatásnak, vagyis mit nem tartalmazhatnak a szerződések.
Maga a főigazgatóság sem egyértelműen htm-ellenes. A Világgazdaság információi szerint nem kifejezetten e szerződések elvetését szeretné elérni, hanem azt, hogy az azokra vonatkozó új szabályozás július 1-jére összhangba kerüljön az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírásokkal, s lehetővé váljon az áram-nagykereskedelmi piac liberalizációja.
