A második helyezett a párizsi metró, amely - a szervezet állításával ellentétben, nem a második legrégebbi, mert az a budapesti kisföldalatti - 1900-ban tette meg első útját. A fények városában évente 1,36 milliárd utas száll metróra. A 15 vonal hossza mintegy 217 kilométer. Összesen 380 megállója van, ami azt jelenti, hogy ötszázméterenként megáll. A dobogó harmadik fokán a moszkvai metró áll, ami két szempontból is kiéremelte a leg-leg szócskát. A legtöbb utast szállítja, évente 3,2
milliárd embert, emellett a leggyorsabb is: a kocsik 120 kilométer per órás sebességgel is képesek haladni. Tucatnyi vonala több mint 288 kilométer tesz ki, másfélpercenként jár. A megállók építészeti remekek.
A listán még egy európai vonal van, a madridi. A többiek sorrendben: Tokio, Szöul, New York, Monteral, Peking, Hong Kong és Sao Paolo féregvasútja. A budapesti metrónak esélye sem volt arra, hogy felkerüljön a listára. Jóllehet a kontinensen a miénk a legrégebbi földalatti vasút. Három vonalunk 33 kilométer hosszú, évente 308 millió utas használja a közösségi közlekedés eme fajtáját. A metrófelújítás persze sokat dob a látványon, de még mindig van hová szépülni.
