2001. május 7. 11:00

A kormány gazdasági stratégiája alapján 2004-re akár 6 százalékos lehet a bruttó hazai termék, az infláció pedig 5-6 százalékra mérséklődhet az idén várható 8-9-ről. A cél a versenyképesség további növelése a pénzügyi és árstabilitás fenntartása mellett.

Magyarország alapvető szándéka, hogy gazdasági teljesítményei szempontjából a fejlett európai országok közösségéhez csatlakozzék -- ismertette a kormány középtávú gazdaságpolitikai stratégiáját Varga Mihály pénzügyminiszter a hét végi tájékoztatóján. E cél megvalósításának stratégiai követelményei: a gazdaság versenyképességének további javítása, a pénzügyi és árstabilitásra való törekvés, továbbá a gazdaság és a társadalom kohéziós erőinek kibontakozása -- mondta. E követelményeket folyamatosan, egyidejűleg és összehangoltan kell érvényre juttatni.

Az elért eredmények ellenére a magyar inflációs ráta még mindig magas, és 2001-ben is a korábbi évekénél jóval szerényebb mérséklődés érhető el. Az idei első negyedévi folyamatok alapján a kormány arra a következtetésre jutott, hogy 2001--2002-ben az évi 1-2 százalékpontos dezinfláció elérése lehet reális, szemben a fogyasztói árindex 1997--99-re jellemző évi 3-4 százalékpontos mérséklődésével. Az uniós csatlakozáskor és az azt követő évben az inflációs ráta vélhetően nem csökken, vagy esetleg átmenetileg nő. 2004-re az infláció 5-6 százalékra csökkenhet -- vélik az előterjesztők. Jövőre a pénzromlás mértéke még 6-7 százalék körül alakul a tervek szerint.

Az idén a GDP várhatóan 5 százalékos lesz, majd jövőre 5-5,5 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol a kormány, s a tervek szerint 2004-re a bruttó hazai termék 5,5-6 százalékos lehet.

Az elmúlt három évben a hazai munkaerő-kínálat folyamatosan bővült, a foglalkoztatási ráta emelkedett, a munkanélküliségi pedig 6,4 százalékra csökkent. A jövőben ez a tendencia, ha lassabb ütemben is, de várhatóan tovább folytatódik. A beruházások finanszírozásában továbbra is fontos szerep jut a külső forrásoknak, az évente 1,4-2 milliárd eurónyi külföldi működőtőke beáramlásának, valamint a csatlakozást követően egyre jelentősebb EU-támogatásoknak.

A mérséklődő infláció mellett a lakosság reáljövedelme a GDP dinamikájától némileg elmaradóan, évi 4-5 százalékkal növekszik. A jövedelmeken belül a bérek és keresetek az átlagosnál nagyobb ütemben nőnek, így részarányuk a GDP-n belül is emelkedik. Ugyanakkor a társadalmi juttatások súlya csökken - tartalmazza a stratégia.

A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában az idén 4-4,5 százalék közötti lesz, 2004-re 0,5-2 százalék várható.