A magyar biztos úgy vélekedett, hogy főleg Nagy-Britanniában, de más nyugat-európai országokban is, a bulvársajtó azt sulykolja, hogy a kelet-európaiak elözönlötték az országot. Andor elmondta: ebben a kérdésben gyakran azonos megítélés alá esik Románia és Bulgária, holott a két ország nem tartozik egy kategóriába, Szófia jóval több eredményt tud felmutatni, mint Bukarest, és egyrészt ezért is Romániából a legjelentősebb az elvándorlás.
A biztos arra is kitért, hogy a problémaként érzékelt bevándorlás mindazonáltal ráirányítja a nyugati közvélemény figyelmét a kevésbé fejlett országok helyzetére, kezdenek jobban odafigyelni arra, hogy milyenek az életkörülmények a 2004 után csatlakozott országokban. Andor szerint sok országban megfogalmazódik a kérdés, hogy miért nincs nagyobb hatása az EU strukturális alapjainak. A biztos úgy véli, bizonyos szempontból túlzottak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy a strukturális alapokból mit lehet megvalósítani, miközben a nettó befizető tagállamoknak sikerült elérniük, hogy az Európai Unió költségvetése ne csak reálértéken, hanem nominálisan is csökkenjen.
Andor László úgy vélte, hogy a bulvársajtó a fősodorhoz tartozó politikai erőket is nyomás alá helyezi, így ők is próbálnak megfelelni a közvélemény felkorbácsolt elvárásainak, miközben a tények egyértelműen azt mutatják, hogy az uniós bevándorlók foglalkoztatottsága magasabb, és az ellátórendszerek nettó befizetői.
A biztos ugyanakkor kitért arra is, hogy ezen a területen a fogadó országoknak nagy mozgásteret biztosít az uniós jog, adott esetben haza is küldhetnek valakit, ha úgy ítélik meg, hogy csak terhet jelent az adott ország szociális ellátórendszerére, költségvetésére nézve. Fél évnél tovább csak az maradhat egy uniós országban, akinek ott munkahelye van, vagy aki hozzátartozója valakinek, aki ott dolgozik, illetve azok, akiknek az az úgynevezett szokásos tartózkodási helyük - fejtette ki Andor László.
MTI
