Csák a menedzserképzésről: sok az inas, kevés a legény

Hernádi Zsolt, a MOL Rt. igazgatósága elnökének kérdése Csák Jánoshoz, a Helikon Kiadó tulajdonosához:

Csák János: - A vezetői tudás szakismeretből, tapasztalatból és bölcsességből áll. Az elsőt az üzleti iskolákban, a másodikat a gyakorlatban lehet megszerezni, a harmadikat a mesterek mellett eltöltött idő hozza meg. A menedzserképzésben részt vevő fiatalok jellemzően csak egyénileg juthatnak ki nyugat-európai és USA-beli business schoolokba. A szakismeretek mélyítése érdekében a világ vezető szaktekintélyeit kellene meghívni előadónak a magyarországi főiskolákra, amihez elsősorban pénzre, de a külföldi professzorok számára is vonzóvá tett hazai intézményekre lenne szükség. Az Európai Unióhoz való csatlakozásukkal együtt kapott "ingyenreklám" a múló figyelem középpontjába helyez minket. (Az ország gazdasági helyzete is - negatív értelemben - felhívja ránk a figyelmet, de egy évtizeden belül Magyarország "normális ország" lesz).

Itthon hiány van a műhelyekben

A céges továbbképzések esetében hasznosnak látom, ha az adott vállalattól legalább 3-4 munkatárs vesz részt a kurzusokon (ez Nyugaton már bevett gyakorlat). Az "egy fecske nem csinál nyarat" ebben az esetben is igaz: ha csak egy fő jut hozzá a tudáshoz, rengeteg energiájába kerül tapasztalatainak továbbadása és elfogadtatása.

Hiányolom az élet- és természettudományok területén jól működő, neves professzorok által életre hívott műhelyek elterjedtségét a menedzsmentképzésben. Ez a munka ugyanis hozzásegít a gyakorlati tapasztalatok elsajátításához, "helyzetbe hozza" a fiatalokat. Előadásaimon azt szoktam a hallgatóknak tanácsolni, jól válasszák meg főnökeiket, ugyanis csak vesztegetik idejüket, ha felettesük nem képes belőlük képességeik maximumát kihozni. Sok külföldi tulajdonban lévő magyarországi vállalatnál azonban eleve nem találhatók úgynevezett "mesterek", ugyanis a multiknál általában nem dönthet helyi vezető a stratégiai jelentőségű kérdésekben.

A menedzsermunka zöme valóban tanulható: jó menedzser szinte mindenkiből lehet. Ez azonban a "leaderség"-re már nem igaz. A jó mesternek mindenképpen leadernek kell lennie, akit - kissé leegyszerűsítve - leginkább tanítványairól lehet megismerni. Arról, hogy egyáltalán vannak-e körülötte tanulni vágyók, és kikerülnek-e a szárnyai alól mesterüket számon tartó, teljesítményben meghaladni képes vezetők.

Kevesekből lesz mester

Bizonyos tulajdonságok azért mind a menedzser, mind a leader esetében elengedhetetlenek: ilyen például a belső akarat ereje, a szándék és képesség az emberek közötti együttműködés előmozdítására, illetve a távolságtartás: az a képesség, hogy nehéz körülmények között is képes legyen megőrizni hidegvérét és cselekvőképességét.

Nincs új a nap alatt. Akárcsak régen a céhekben: sok inas van, aki követi az előtte járók fogásait. Kevesebb viszont a legény, aki - már alapos tudás birtokában - évekig járja a világot, hogy különböző műhelyekben lesse el a fortélyokat. Végül kevesekből lesz mester, aki - a szaktudás és a széleskörű tapasztalatok mellett - megtalálja saját stílusát és azt bölcsen átadja a következő nemzedéknek.

Rangsorolni kellene a menedzserképzőket

Nem hiszem, hogy túlságosan elburjánzott volna a menedzserképzés. Valóban egyre szélesebb a kínálat, de egyelőre mindenki talál keresletet. Csak kivételes esetekben vagyok híve az adminisztratív beavatkozásoknak, s a vezetőképzés nem tartozik ezek közé. Mindenképpen szükség lenne azonban a képzések közötti rangsor letisztulására, hogy mind a vezetőpalánták, mind pedig a vállalatok tisztában legyenek a különböző iskolák által kiadott diplomák értékével.

Többet kell kihozni emberekből és a szervezetekből, mint amit valaha lehetségesnek gondoltak volna magukról. Az alkotóerő az elképzelés és a kitartó erőfeszítés kombinációja. Ez az, ami vezetőként kihívást jelent számomra, legyen szó távközlésről, olajiparról vagy könyvkiadásról. Az alkotásban, az emberek képzelőerejének felszabadításában látok fantáziát.

Egy vezető akkor végzi jól a dolgát, ha "fölöslegessé teszi magát". Akkor persze lásson új feladathoz.

Csák János kérdése Bogsch Erikhez, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatójához:

- Lát-e esélyt arra, hogy az önálló magyar k+f tevékenység újra talpra álljon, és eredményei magyar szellemi termékként kerüljenek ki a világba? Az a teljesítmény, amely 100 éven keresztül Magyarországot jellemezte, az innovációban elérhető-e a jövőben?

Gaál Zoltán kérdése Hernádi Zsolthoz (képünkön): Az alternatív energiaforrások szerepe felértékelődik. Illeszkedik-e a MOL Rt. stratégiájába a biogázolaj gyártásának meghonosítása, majd gyártásba vétele?
Hernádi Zsolt válasza: A MOL 2010-ig...

Mosonyi György kérdése Gaál Zoltánhoz (képünkön): Hogyan látja a vegyészmérnökképzés jövőjét? Gaál Zoltán válasza: A Vegyészmérnöki Szak ma is a Veszprémi "Pannon" Egyetem hagyományait őrzi...

Straub Elek kérdése Mosonyi Györgyhöz (képünkön): Milyen lehetőségekkel és problémákkal találja magát szemben a MOL a szomszédos országokban? Mosonyi György válasza: A legtöbb közép-európai vállalat - így a MOL is - a térségbeli államokba való belépésnél azt tapasztalja...

Beke-Martos Gábor kérdése Straub Elekhez (képünkön): Hogyan alakul a partnerség és a verseny együttélése a Magyar Telekom Csoport magyarországi tevékenységében? Straub Elek válasza: Napjainkban a távközlési piac rohamosan változik, a robbanásszerű technológiai fejlődés folyamatosan új kihívások elé állítja a távközlési ...

Molnár Károly kérdése Beke-Martos Gáborhoz (képünkön): Mi a lehetőség és a felelősség viszonya a Siemensnél a társadalmi felelősségvállalás tekintetében? Beke-Martos Gábor válasza: A Siemens Rt. vállalati stratégiájá- ban kiemelt helyet foglal el a társadalmi felelősségvállalás, mivel aktív és felelős tagjai vagyunk...

Kocsis István kérdése Molnár Károlyhoz (képünkön): Hogyan tudja Rektor Úr összehangolni a színvonalas tudományos képzési műhely, illetve egy sikeres "nagyvállalkozás" menedzselésének feladatait? Molnár Károly válasza: A BME nemcsak hazánk, de a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye...

Szalay-Berzeviczy Attila kérdése Kocsis Istvánhoz (képünkön): Van-e Ön szerint létjogosultsága egy energiatőzsdének Magyarországon? Ha igen, milyen feltételekkel lehet sikeres vállalkozás? Kocsis István válasza: Számos példát találunk Európában, ahol egy jól szervezett áramtőzsde...

Somody Imre kérdése Szalay-Berzeviczy Attilához (képünkön): Mit kíván tenni azért, hogy a hazai üzleti élet a budapesti olimpia ügye mögé álljon? Szalay-Berzeviczy Attila válasza: Az olimpia Magyarországra hozatalának ötlete természetesen nem újszerű gondolat.

Kóka János kérdése Somody Imréhez (képünkön): Lát-e esélyt arra, hogy független szakértőként megítélje a pártok egészségügyi reformra vonatkozó elképzeléseit? Somody Imre válasza: Valójában egyik pártnak sincs átfogó, a lényegi bajokat orvosló stratégiája!

Vizi E. Szilveszter kérdése Kóka Jánoshoz (képünkön): Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent az egy főre jutó kutatásfejlesztési pénzforrás Magyarországon. Hogyan fogjuk növelni így a hazánkban gyártott termékekben a hozzáadott magyar szellemi értéket? Kóka János: Elnök úr téved...

Demján Sándor kérdése Vizi E. Szilveszterhez (képünkön): Mikorra várható a Társadalmi Szerződés megszületése Magyarországon? Vizi E. Szilveszter: A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) különböző oldalainak (munkaadói, munkavállalói, civil és tudomány) képviselői zömmel...

Az mfor.hu kérdése Demján Sándorhoz: Ön, mint az Év Vállalkozója 2005 cím nyertese, mit gondol, miként lehetne feloldani a hazai kis és középvállalkozók immár kóros tőkeszegénységét? Demján Sándor: Alapvetően hosszúlejáratú kamatmentes, államilag jelentősen támogatott...