Csődtörvény-tervezet: vagyonukkal felelnek a vezetők

A szakemberek szándékai szerint a csődtörvény módosítása kedvező hatással lehet a gazdaság verseny- és fizetőképességére és növelheti a vállalkozások iránti bizalmat - írja a Világgazdaság.

[ajanlo=474][igazitas=left/]A módosítás napokban elkészült tervezetét már szétküldte szakmai egyeztetésre az igazságügyi tárca. A javaslat lényeges vonása, hogy szabályozza a társaságok vezető tisztségviselőinek a hitelezőkkel szembeni felelősségét, és a jelenleginél nagyobb védelmet nyújt a zálogjogosultaknak.

Az úgynevezett wrongful trading, a cégvezetők felelősségének rögzítése új jogintézmény lesz. Alapja az a leendő társasági jogi rendelkezés, amely előírja, hogy a fizetésképtelen cég vezető tisztségviselői ügyvezetési feladataikat a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni, törekedve arra, hogy ez utóbbi veszteségét minimalizálják.

Ha nem így járnak el és a társaság később csődbe megy, akkor - a csődtörvény új rendelkezései szerint - magánvagyonukkal is helyt kell állniuk a hitelezőkkel szemben. A gyakorlatban sokszor nem a vezető tisztségviselő viszi a társaság ügyeit, így a javaslat annak a felelősségét írja elő, aki az adott időszakban ténylegesen meghatározza a cég irányítását.

A zálogjogosulti pozícióra két változatot tartalmaz a mostani tervezet. Az egyik lényegében meghagyja a jelenlegi szabályozást, a másik viszont garantálja a zálogjogosult külön kielégítési jogát a felszámolási eljáráson belül. Kimondja, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár a szervezési költségek levonása után minden más követelést megelőzően a zálogjogosulti igény teljesítésére fordítandó. A javaslat ősszel kerül a kormány elé.