A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény szerint az Nemzeti Hírközlési Hatóságnak 2007. október 31-éig kellett volna kiírnia a pályázatokat az első modern televíziós adástovábbításra alkalmas frekvenciatartományokra (multiplexekre). A parlament ügyben illetékes eseti bizottsága eddig nem adta áldását a tervezetre, ezért a kiírás nem jelenik meg holnap - közölte az NHH szóvivője.
Az Index értesülései szerint nem arról van szó, hogy a pályázati kiírás nem felelne meg a jelenlegi szabályozásnak, sokkal inkább arról, hogy a politikusok szeretnék újraírni a szabályozás egyes részeit. A lap meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva "végrehajthatatlannak" nevezi a törvényt. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a parlamenti bizottság tagjainak ilyen kifogásaik vannak a nyáron már egyszer elfogadott törvénnyel kapcsolatban.
Egy biztos: már a törvény megszületése is kisebbfajta csoda, hiszen elfogadása kétharmados többséget igényelt a parlamentben, így az ellenzék szavazataira is szükség volt. Ráadásul a politika számára mindig is érzékeny területen, médiaügyekben kellett döntést hoznia a képviselőknek, így számos kiszivárogtatásból lehetett tudni, hogy komoly háttéralkuk előzték meg a törvény elfogadását.
Az egyik ilyen alku volt, hogy a minden valószínűség szerint ingyen, vagy nagyon alacsony előfizetői díjért kínált "szociális tévéadás-csomagba" egy jobb- és egy baloldalinak mondott televízió is bekerült volna: egyik részről a HírTV, a másikról pedig az ATV. A nyár folyamán pedig a Hírszerző röppentette fel azt az értesülést, hogy a digitális átállás keretében megbolygatnák a médiatörvényt, mégpedig úgy, hogy összevonnák a közszolgálati csatornákat (Magyar Televízió, Duna Televízió, Magyar Rádió). A közös "céget" egy kormánypárti elnök, és egy ellenzéki alelnök vezetné.
Nemcsak a politika, de a gazdaság szereplői is próbáltak fogást találni a digitális átállás szabályrendszerén. A Figyelő információi szerint a Magyar Telekomnál azt nehezményezték, hogy a pályázati kiírás alapján a cég nem is indulhat a frekvenciákért folyó versenyben. A televíziós pályázaton ugyanis nem vehet részt olyan vállalkozás, amely előfizetőinek összesített száma a televíziós műsorterjesztési piacokon meghaladja a háromszázezret. Szakértők szerint ennek egy oka van: az NHH szeretné, ha valódi árverseny alakulna ki a tévéadás-szolgáltatók között. Márpedig ha a legnagyobbak viszik el a digitális földfelszíni sugárzást is, akkor esetleg arra is számítani lehet, hogy kábeltévés és műholdas piacaik életben tartása érdekében magasan tartanák a földfelszíni sugárzás árait. A legesélyesebb potenciális pályázónak egyébként sok elemző az Antenna Hungáriát tartja.
A komoly érdeklődést mutatja az is, hogy a frekvencipályázattal kapcsolatos közmeghallgatáson olyan cégek is részt vettek, amelyek - a már említett kiírás alapján - nem indulhatnának a versenyben. A tét ugyanis nem kicsi: a törvény alapján a pályázatok nyertesei 12 évre szóló, egyszer öt évvel meghosszabbítható üzemeltetési jogosultságot nyerhetnek majd el.
A tervek szerint a most "megfúrt" pályázaton öt televíziós és egy rádiós tartományt hirdetett volna meg az NHH. Az öt tévés frekvenciát egyben vihette volna el a nyertes. Ez a pályázható frekvenciák jelentős többsége lett volna, mert Magyarországon összesen nyolc tévés és három rádiós multiplexet lehet pályáztatni.
A magabiztos politikusi nyilatkozatok mindenesetre még arról szóltak nyáron, hogy akár már jövőre lehet digitális minőségű tévéadásokat nézni Magyarországon. A késlekedés most veszélybe sodorhatja ezeket a terveket. Információink szerint a parlamenti bizottság legközelebb november 9-én ül össze, akkor derülhet ki - legalább nagyvonalakban - hogy mennyiben módosulnak a nem kis tétre menő mérkőzés szabályai.
L. Nagy Gábor
