"A közérdek egyfelől az, hogy az eddig szabad frekvenciák arányos értékesítésével a kormányzat ösztönözze a beruházásokat, másfelől az, hogy a mobilpiacon minél nagyobb verseny alakuljon ki" - olvasható a kormány honlapján a frekvenciákról szóló döntés kapcsán. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) miniszteri rendeletben szabályozta az eddig szabadon álló frekvenciák felhasználását, a kormány várakozásai szerint 2011 második felében kiírhatják a tendereket is a kérdéses frekvenciatartományokra.
Jöhet a negyedik szereplő
"A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-hez tartozó frekvenciatartományok értékesítése során a jelenleg szabad 10,8 MHz-nyi frekvenciablokkból 5 MHz-re olyan szolgáltató licitálhasson, amely eddig nem volt jelen a hazai mobilpiacon. Ha erre az összefüggő frekvenciablokkra nem érkezik az állam számára elfogadható ajánlat, akkor az teljes egészében feloszthatóvá válik a három jelenlegi szolgáltató között" - olvasható a kormány közleményében.
Első ránézésre a 900 MHz-es frekvencia nem feltétlenül lehet vonzó, hiszen jelenleg a három nagy szolgáltató ennél magasabb 1800, illetve 2100 MHz-en szolgáltat. Ugyanakkor a kormány döntésének értelmében a jövőben a 900 MHz-es sávon is alkalmazhatók lesznek a legmodernebb technológiák, az UMTS, az LTE és a WiMAX mobiladat-átviteli szabványok. Így pedig az alacsonyabb tartományban is nyújthat versenyképes szolgáltatást egy negyedik szereplő. Ezt a lépést egyébként uniós jogharmonizáció miatt is meg kellett lépnie hazánknak.
A frekvenciatenderek kiírása egyébként hónapok óta húzódik: már tavaly szeptemberben úgy nyilatkozott az mfor.hu kérdésére Mátrai Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese, hogy az év végéig kiírásra kerülhetnek a pályázatok. Ahhoz képest tehát már több mint féléves csúszásban van a hatóság, azonban eddig nekik meg volt kötve a kezük, mivel meg kellett várni a kormány döntését a frekvenciák hasznosításáról.
A verseny élénkülését várja
A kormány elsősorban a verseny élénkülését várja egy esetleges negyedik mobilszolgáltató megjelenésétől. "Az értékesíteni kívánt frekvenciák és a frekvenciadíj-szabályozás összességében minőségi ugrást jelent nem csupán a szolgáltatók, hanem a fogyasztók szempontjából is. A kormány döntése a fogyasztók számára azért is kedvező, mert a verseny fokozódása az árak mérséklődését eredményezi, a tartalomszolgáltatás minőségének javulása, a területi lefedettség növekedése és új technológiák, szolgáltatások megjelenése mellett" - olvasható az NFM közleményében.
Azt egyelőre nem tudni, ki lehet az esetleges negyedik szolgáltató, a szabad frekvenciasávokat a tervek szerint árverésen értékesítik, ugyanis a kormány szerint "ez a mód biztosítja a leginkább a frekvenciavagyon hatékony és a közösség szempontjából előnyös hasznosítását". Itt nemzetközi példákra hivatkoznak.
Az NMHH elődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egyébként már 2008 őszén megpróbálkozott egyszer a szabad frekvenciák értékesítésével, akkor egyrészt a 450 megahertzes sáv, másrészt pedig a 900-1800-2100 megahertzes szabad kapacitások 15 éves koncessziós jogát értékesítették volna a tervek szerint. A 2009 tavaszán eredménytelennek minősített pályázaton négy cég a Digi Kft., a DreamCom Távközlési Kft., a Mobinet Távközlési Projekt Kft. és az Invitel Távközlési Zrt. vett részt. Közülük az első három adott be fellebbezést az elsőfokú végzés ellen. Végül a Fővárosi Bíróság másodfokon is a hatóságnak adott igazat, jogszerűnek minősítette a tender eredménytelen lezárását.
Az Invitelnél tavaly ősszel érdeklődésünkre azt közölték, hogy a kiírás ismeretében döntik majd el, ismét megméretik-e magukat. A jelenlegi három szolgáltató közül a T-Mobile hónapok óta azért kardoskodott, hogy osszák fel a szabad kapacitásokat közte, a Telenor és a Vodafone között. Azóta viszont belépett egy új szereplő, aki nem titkoltan mobilszolgáltatóvá szeretne válni: "Mi egyértelműen mobil hangszolgáltatásban gondolkodunk, mivel jelenleg ez az egy elem hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen a portfóliónk. Célunk, hogy minél előbb akár virtuális szolgáltatóként, akár önálló frekvencián elindítsuk a szolgáltatásunkat" - mondta az mfor.hu kérdésére Takács Krisztián, a BTel ügyvezetője néhány hete. Azaz egyáltalán nem lenne meglepő, ha ők lennének az egyik pályázó, mellettük kérdés, hogy a 2008-ban indult cégek továbbra is komolyan gondolják-e, és a jelenlegi feltételek mellett is indulnának-e a tenderen.
Természetesen a kedden megjelent kormányrendelettel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni az NMHH-t is, hogy mikor kerülhet kiírásra a pályázat. A hatóság szerdára ígért választ, azonban a cikk megjelenéséig nem sikerült beszélnünk az illetékessel.
Beke Károly
mfor.hu
