A német kormányzat már tárgyalásokat kezdett Lengyelországgal az alvállalkozók elleni fellépésről. Berlin szerint ugyanis tömegesen telepednek le Németországban vállalkozóként olyan lengyelek, akiket valójában munkavállalóként foglalkoztatnak.
[ajanlo=98][igazitas=left/]Dániában a jövőben várhatóan szigorítják a munkavállalási engedélyek kiadását kelet-európaiak számára, Svédországban pedig szintén a keleti bérverseny kizárására irányuló lépéseket tettek. Norvégiában - a szakszervezetek kezdeményezésére - az építőipari minimálbér bevezetésének ötletével akadályoznák meg a keleti bérdömpinget, a közelmúltban pedig a dán, német, holland, lengyel és brit húsipari munkavállalói érdekképviseletek követeltek hasonló intézkedéseket, számol be a Világgazdaság.
A félelmek ellenére a valóságban a kelet-európaiak egy évvel a csatlakozás után sem özönlötték el Nyugat-Európát. Nagy-Britanniában például csupán 3800, Írországban 2000, Svédországban pedig pár száz magyar munkavállaló dolgozik munkaszerződéssel.
Mindeközben a nyugat-európai munkavállalók körében népszerű a keleti munkaerő: Angliában buszsofőrként, Németországban hentesként és építőipari munkásként alkalmazzák őket. Egy német munkaadó szerint ennek oka - a relatív olcsóságukon túl -,hogy motiváltabbak, szorgalmasabbak és képzettebbek, mint a német munkanélküliek, írja a Világgazdaság.
Dühíti a keleti bérdömping a nyugati szakszervezeteket
A nyugat-európai társadalmakban egyre erősödik a keleti munkavállalóktól való félelem, írja a Világgazdaság. Míg a szakszervezetek korlátoznák a beáramlást és az azáltal előidézett bérversenyt, addig a munkaadók továbbra is igénylik a kelet-európai dolgozókat.
