[ajanlo=474][igazitas=left/]Európában az utóbbi évek trendje a korlátozások feloldásának irányába mutat a vasárnapi nyitva tartásra vonatkozó szabályok terén. Svédországban például már 1972-ben eltörölték az üzletek nyitva tartásának szabályozását, és csak az éjszakai munka általános tilalma maradt érvényben. Franciaországban a '80-as években ugyan rugalmasabb előírásokat vezettek be, de a vasárnapot illetően maradtak korlátozások. Hollandiában és Nagy-Britanniában a '90-es évek elején vezettek be rugalmasabb szabályokat, Írországban pedig a hosszabb nyitvatartási idők, illetve a vasárnapi nyitva tartás az évtized közepén vált általánossá.
Más országokban azonban a korlátozások feloldása újabb keletű, és jelenleg is viták övezik. A szakszervezetek vasárnapi munkával szembeni ellenállása többnyire meddőnek bizonyul, és a kollektív tárgyalásokon csak a kompenzációról alkudozhatnak. A fő kivételt Szlovénia jelenti, ahol a szakszervezetek kezdeményezésére 2003-ban tartott népszavazáson nemet mondtak a vasárnapi munka engedélyezésére.
Magyarországon az 1978-as belkereskedelmi törvény értelmében a kereskedő határoz a nyitva tartásról, korlátozásokat a munka törvénykönyve tartalmaz. Munkaszüneti napokon alkalmazott nem dolgozhat, de egy önfoglalkoztató kereskedő nyitva tarthatja üzletét. A gyakorlatban az ünnepnapi nyitva tartás tilalma alól a benzinkutak, a virágboltok és az édességboltok jelentenek kivételt - számol be a Világgazdaság.
Dúl a vita az ünnepnapi nyitva tartásról Európában
A bécsi pályaudvarok mellett épülő bevásárlóközpontok - noha az első is csak 2007-ben nyílik meg - már most szeretnék biztosítani maguknak a vasárnapi nyitva tartás jogát. Ausztriában ugyanis általában tilos a vasárnapi és a munkaszüneti napon végzett munka, de a tilalmat a kiskereskedelemben a tartományi kormányzók felülbírálhatják - írja a Világgazdaság.