EU-szabályok a magyar állami támogatásokban

A jövő januártól életbe lépő szabályozás lényegében az EU-szabályok átvételét jelenti. Eszerint alapértelmezésként tilos a támogatás, s ez alól csupán meghatározott esetekben tehető kivétel.

A tervezett kormányrendelet anyagi és eljárásjogi tekintetben is az uniós szabályok átvételét jelenti az állami támogatások magyarországi rendszerében. Elemzők szerint a jogszabály elfogadása némi előrelépést jelenthet az EU-csatlakozási tárgyalások során az ősszel napirenden lévő kérdések egyik legnehezebbikében, a versenyjogi fejezetben is.

Az üzleti szférának nyújtandó állami támogatásokat -- az EU-logikának megfelelően -- az államháztartási törvény nyáron elfogadott módosítása főszabályként már megtiltotta. A tilalom az államháztartás valamennyi alrendszerét (központi költségvetés, társadalombiztosítás, helyi önkormányzatok) érinti. A ma elfogadandó kormányrendelet azoknak a kivételeknek a körét határozza meg, amelyek taxatíve sorolják fel, hogy milyen esetekben kaphat az államháztartás valamely része felmentést az általános tilalom alól.

Az EU-ban alapvetően kétféle állami támogatást tekint automatikusan összeegyeztethetőnek az egységes belpiac elveivel a szubvenciók ügyében önálló döntési jogkörrel bíró Európai Bizottság, további ötféle segély esetében pedig hozzájárulhat a segély folyósításához. Az egységes piaccal összeegyeztethető szubvenciók: 1. Olyan "szociális karakterű" támogatások, amelyeket egyéni fogyasztóknak, a termékek eredetét illető diszkrimináció nélkül nyújt az állam; 2. természeti katasztrófák vagy "kivételes események" által okozott károk helyrehozatalát célzó segélyek. (Külön rendelkezés szól az uniós alapszerződésben a keletnémet tartományok felzárkóztatását célzó támogatások engedélyezéséről.)

Az uniós szabályozás értelmében a bizottság további öt esetben dönthet úgy, hogy hozzájárul állami támogatás folyósításához: 1. olyan térségek gazdasági fejlődését elősegítő szubvenciók, amelyekben az életszínvonal "abnormálisan alacsony", vagy ahol súlyos a munkanélküliség; 2. olyan projektek megvalósítását célzó segélyek, amelyek létrejötte "közös európai érdek", vagy amelyek egy tagállam gazdaságában elforduló "súlyos zavar" elhárítását szolgálják; 3. bizonyos gazdasági tevékenységek vagy területek fejlődését elősegítő támogatások, "ha azok nem befolyásolják annyira károsan a kereskedelmi feltételeket, ami már ellentétes a közös érdekkel"; 4. a kulturális örökség megőrzését segítő támogatások, szintén abban az esetben, "ha azok nem befolyásolják annyira károsan a kereskedelmi feltételeket, ami már ellentétes a közös érdekkel"; 5. minden olyan más segélykategória, amelyet a miniszteri tanács minősített többséggel ilyennek minősít.

Az állami támogatások ügye évek óta vitatott terület az EU--magyar kapcsolatokban, a felek ugyanis eltérően értelmezik a társulási megállapodás idevágó rendelkezéseit. Magyar értelmezés szerint elegendő a csatlakozás időpontjában megfelelni például a külföldi vállalatoknak adott adókedvezmények tekintetében az uniós szabályoknak, míg az EU szerint fokozatos közelítésre van szükség. Elemzők szerint a ma elfogadandó kormányrendelet alapvetően nem oldja meg ezt a régi vitatémát, de számos technikai kérdésben közelebb hozhatja a megegyezést a csatlakozási tárgyalások versenyjogi fejezetében.