A paksi atomerőmű markáns szerepet játszik a hazai villamosenergia-termelésben, részaránya tavaly 42,1 százalék volt.
Hamvas István vezérigazgató beszámolt róla, hogy a tavalyi termelés 15.761 gWh volt, ami 2,2 százalékkal több, mint a 2009-es érték. 2010 nem csupán a termelés, hanem a blokk rendelkezésre állása terén is kiemelkedő volt. Az atomerőmű átlagos teljesítmény-kihasználtsági tényezője csaknem 90 százalékos volt, mivel a karbantartásra fordított napok száma csökkent.
A biztonság tekintetében szintén jó eredményekről számoltak be a paksi atomerőmű vezetői, nem történt egyetlen olyan esemény sem, ami felkerült volna a nemzetközi eseményskálára és a munkabalesetek száma is csökkent.
Tavaly 11,16 forintért értékesített 1 kWh villamos-energiát a paksi erőmű, ez 4,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Az árbevétel 2010-ben 165,2 milliárd forint volt, ami 7,2 százalékkal több, mint 2009-ben.
A paksi atomerőmű vezérigazgatója kiemelte, hogy a minden eddiginél magasabb termelési érték elsősorban annak köszönhető, hogy a paksi atomerőműnek mind a négy blokkján befejeződött a teljesítménynövelés. 2010 volt az első olyan év, amikor mind a négy reaktor emelt teljesítményen üzemelt.
2011-ben a biztonságos és gazdaságos üzemeltetés mellett az üzemidő-hosszabbítás és a bővítés előkészítő feladatai várnak a paksi atomerőmű szakembereire, emelte ki Hamvas István. Mint mondta ez év végén kell benyújtaniuk az Országos Atomenergia Hivatalhoz az engedélykérelemhez szükséges megalapozó tanulmányt. Ez, mint mondta, várhatóan már márciusra elkészül, a benyújtás előtt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei és egy amerikai szakértőcsoport is áttekinti. Az üzemidő-hosszabbításra 2010-ig 8 milliárd forintot költöttek, 2017-ig újabb 18 milliárdot szánnak a szükséges fejlesztésekre. A paksi atomerőmű négy blokkját 1982 és ’87 között helyezték üzembe, az eredetileg tervezett üzemidő 2012-17 között jár le, de tervezik, hogy további húsz évig üzemben tartják a reaktorokat.
A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szólva Hamvas István úgy fogalmazott, hogy az előkészítést célzó Lévai-projekt „csendes, munkás” időszakát éli. Elindították a telephely- és a környezetvédelmi engedély megszerzését célzó munkafolyamatot, illetve a lehetséges vállalkozók körének és a szükséges munkaerő nagyságának a felmérését. Mint megjegyezte, szeretnék, ha a hazai vállalkozások kivennék részüket a munkából, üdvös lenne, ha részarányuk a beruházási érték 30-35 százalékát kitenné, de ehhez komoly felkészítésre van szükség.
Baji Csaba kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MVM határozott szándéka, hogy a kormányhatározattal összhangban hajtsa végre a bővítést. Mint mondta, információi szerint a kormányhatározat előkészítése folyik. A finanszírozásban részt venni kívánó cégek köre nagy, de még nincs döntés a finanszírozás módjáról, húzta alá. A szállítói tendert várhatóan 2011 végén, 2012 elején jelentetik meg, a kiértékelésre, döntésre pedig egy évet szánnak.
Mittler István kommunikációs igazgató az atomerőmű évértékelő sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az atomerőmű működésének társadalmi elfogadottsága folyamatosan magas. 2010-ben a megkérdezett lakosság 78 százaléka mondta azt, hogy egyet ért a paksi atomerőmű működésével.
Az idei tervekről szólva Hamvas István vezérigazgató azt mondta, a termelés várhatóan elmarad majd a tavalyitól, mivel az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges átalakítások elvégzése miatt hosszabbak lesznek a karbantartási időszakok.
MTI
