5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Karas Monika jogászt jelölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének Orbán Viktor miniszterelnök. Az NMHH-nak és a médiatanácsnak Szalai Annamária áprilisban bekövetkezett halála óta nincs vezetője.

A Fidesz kevéssel a kormányváltás után, 2010 júniusában tett javaslatot új médiaszabályozás elfogadására, így az NMHH és a méditanács létrehozására. Az erről szóló törvényt júliusban, a rendkívüli ülésszak végén fogadta el a parlament.

Megszületett az NMHH

A Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) összevonásával létrejött NMHH önálló szabályozó szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. A megszűnő ORTT jogutódja a hatóságon belüli médiatanács lett.

Az akkor elfogadott szabályozás szerint az NMHH elnökét a miniszterelnök nevezhette ki kilenc évre, a médiatanács elnökét és tagjait pedig a parlament választotta meg ugyanennyi időre, kétharmados többséggel.

Orbán Viktor 2010. augusztus 11-ei hatállyal Szalai Annamáriát nevezte ki az NMHH élére. Szalai Annamária 1998 és 2004 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2004-ben azért mondott le parlamenti mandátumáról, mert az ORTT tagjává választották.

A médiatanács tagjaira eseti bizottság tett javaslatot. Konszenzus nem született, a parlamenti többség a Fidesz négy jelöltjét, Auer Jánost, Kollarik Tamást, Koltay Andrást és Vass Ágnest választotta meg, és döntött Szalai Annamária megválasztásáról is, aki az NMHH elnökeként automatikusan a médiatanács elnökjelöltje lett. A médiatanács vezetői október 12-én tettek esküt.

Az NMHH és a médiatanács Szalai Annamária 2013. április 12-én bekövetkezett halálával maradt elnök nélkül. A médiahatóságnak egy - rendeletalkotási joggal nem rendelkező - elnökhelyettese van, Mátrai Gábor a hírközlési területért felel.

Változtak a szabályok

A parlament idén március végén változtatott az NMHH-elnök kinevezésének szabályain. Azóta a kormányfő helyett a köztársasági elnököt illeti a kinevezési jog. A módosítást Navracsics Tibor igazságügy-miniszter terjesztette elő az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd után. Arról is döntött az Országgyűlés, hogy a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból mandátumuk lejárta után.

Az új szabályok szerint miniszterelnöknek ki kell kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a hírközlési és médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők, továbbá az újságírók országos, legalább öt éve működő, szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére.

A parlament egyúttal úgy döntött, csak az nevezhető ki a médiahatóság és a médiatanács elnökének, valamint a testület tagjának is, akinek felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettsége van, és legalább ötéves gyakorlatot szerzett médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírközlési felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozattal, illetve legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik a médiatudomány területén.

Az Országgyűlés júliusban újra változtatott a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken. A képviselők szintén Navracsics Tibor javaslatára úgy döntöttek, nem kell jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma a tisztség betöltéséhez, ehelyett mindössze felsőfokú végzettséget írtak elő.

Pontosították azt is, hogy mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak. Ebből a médiatörvény szerint ötéves háttérrel kell rendelkeznie az elnöknek. Gyakorlatnak számít az NMHH-nál, a médiatanácsnál és elődszervezeteinél, vagyis az Nemzeti Hírközlési Hatóságnál és az Országos Rádió és Televízió Testületnél folytatott vezetői vagy ügyintézői tevékenység, valamint az ezek határozataival kapcsolatosan végzett bírói, ügyészi és jogi képviselői részvétel. Ugyancsak gyakorlatnak számít a közmédia jelenlegi kuratóriumában, valamint a korábbi testületekben - a Magyar Rádió Közalapítványban, a Magyar Televízió Közalapítványban és a Hungária Televízió Közalapítványban - betöltött tagság.

Megvan az új jelölt

A Kormányzati Információs Központ augusztus 1-jén közölte, hogy a kormányfő szakmai szervezetektől vár javaslatot arra, hogy kit javasoljon kinevezésre az államfőnek az NMHH elnöki posztjára. A megkeresést 26 szakmai szervezet vezetőjének juttatták el. Az egyeztetést hétfőn tartották.

Orbán Viktor augusztus 19-ei hatállyal javasolta Karas Monika kinevezését az NMHH élére. A kinevezéssel együtt az új elnök a médiatanács elnökjelöltjévé válik, megválasztását azonban jóvá kell hagynia a parlamentnek.

Az NMHH elnöke hívja össze és vezeti a médiatanács üléseit, nevezi ki a hivatal főigazgatóját, fogadja el a hatóság szervezeti és működési szabályzatát, terjeszti elő a hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint javaslatot tehet a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabályok módosítására.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!