A honatyák elé terjesztett írásos beszámolóhoz Szöllősi Endre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést, aki elmondta: az agrárgazdaság szempontjából a tavalyi év ellentmondásos volt, mert az ágazatban pozitív és negatív folyamatok egyaránt megfigyelhetőek voltak. Pozitívumként említette, hogy az agrárágazat részesedése a GDP-ből a múlt évben az előző évhez képest nem csökkent tovább, 3,9 százalék maradt. Azt is kedvezőnek mondta, hogy az export az előző évhez képest 2001-ben 13 százalékkal emelkedett, és ugyanilyen mértékben nőtt a külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege is az előző évi aktívumhoz képest. A bővülésben jelentős szerepe volt a jó gabonatermésnek.
A főosztályvezető kedvezőtlennek ítélte, hogy 2001-ben az agrárolló nyílása mintegy 9 százalékos volt. Az ipari termelői árak több mint 14 százalékkal emelkedtek, a mezőgazdasági felvásárlási árak viszont csak 4,9 százalékkal növekedtek. Jelezte, a foglalkoztatottak száma a múlt évben az ágazatban 5 százalékkal mérséklődött. Az átlagkeresetek jelentős mértékben elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól, a mezőgazdasági beruházások pedig az összes beruházás mindössze 3 százalékát tették ki 2001-ben.
Szöllősi Endre megemlítette azt is: az egyéni vállalkozók és az őstermelők jövedelme a múlt évben nem emelkedett. Kedvezőtlenül hatott az ágazat fejlődésére a forint erősödése is, emellett az EU-csatlakozáshoz szükséges intézményrendszer kiépítése sem haladt megfelelően. A főosztályvezető a képviselői véleményekre reagálva közölte: az EU-csatlakozáshoz szükséges ágazati intézményrendszer felállítása felgyorsult, amire megvannak a megfelelő költségvetési források is. A napirenden lévő Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelten foglalkozik majd a mezőgazdasággal is - tette hozzá.
A minisztériumi szakember szerint az agrárolló nyílásában csak akkor következhet be érzékelhető változás, ha a magyar lakosság fizetőképessége javul, jelenleg ugyanis a mezőgazdasági termékek tényleges költségét az emberek nemigen tudják megfizetni. Kitért arra is, hogy a jövő évben az agrárkormányzat szeretné folytatni az idén megkezdett adósságkonszolidációs programot. Ez 2003-ban a kedvezőtlen adottságú térségekre terjedne ki, és mintegy 12-13 milliárd forintos forrást jelentene számukra. Képviselői kérdésre válaszolva Szöllősi Endre közölte, jövőre az agrárágazat mintegy 233-234 milliárd forintos állami támogatásra számíthat. Több képviselő is felvetette és a bizottság MSZP-s elnöke, Magda Sándor is megerősítette, hogy szükség volna egy átfogó agrárpolitikai fejlesztési terv elkészítésére.
Egyre inkább veszít a jelentőségéből a mezőgazdaság
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelentést tárgyalta, melyből kiderült, a GDP-ből a múlt évben a mezőgazdaság aránya 3,9 százalék.
