Egyre lassabban döcög a magyar gazdaság szekere

Szűk bázison ért el a magyar gazdaság 2006-ban 3,9 százalékos növekedést, amivel az utolsó helyre került az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott, átalakuló országok körében. A gazdaság dinamikája negyedévről negyedévre csökkent: az év eleji 4,9 százalék az esztendő végére az új évezredben kivételesen alacsonyra, 3,2 százalékra apadt. Ami az utolsó negyedévben előállt, arra már tíz éve nem volt példa: a német gazdaság gyorsabban növekedett a magyarnál. (Sőt, ilyen tekintetben az Egyesült Államok is megelőzte hazánkat.)

Miközben a világgazdaság immár harmadik éve jelzett magas, öt százalék körüli/fölötti dinamikát képes felmutatni (ráadásul a lendület tavaly tovább erősödött), addig a magyar gazdaság üteme 2004 óta lefelé tart, ami felzárkózásunk lelassulását jelenti.

A növekedés - kínálati oldalról nézve - az ipar kivételével minden ágazatban mérséklődött, az építőiparban és az agráriumban pedig recesszió volt. Kizárólag a feldolgozóipar majdnem duplájára erősödő lendületének tudható be, hogy 2006-ban csak 0,3 százalékponttal volt gyengébb a GDP növekedése az egy évvel korábbinál. Bár már ebből is kivehető a bruttó hazai termék gyarapodásának szűk bázisa, de még jellemzőbb képet kapunk, ha a kereslet oldaláról vesszük szemügyre a húzóerőket.

Eszerint a 2006. évi növekedés szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy az export rákapcsolódott a kedvező külső konjunktúrára, viszont az import növekedése - a belső kereslet csökkenése következtében - ettől jelentősen elmaradt. A fogyasztás - a választások évére nem jellemző módon - stagnált (az utolsó negyedévben már vissza is esett), a beruházások pedig csökkentek. E kizárólag az export által húzott pálya egyetlen előnye a külső egyensúly javulása - a cserearányok romlása ellenére is. Hátránya viszont, hogy a jövedelemtermelés tovább koncentrálódott, hiszen az ipar nagy exportőreire fókuszálódott, vagyis tovább erősödött gazdaságunk kedvezőtlen duális szerkezete.

A lassulás összességében a gazdasági pályakorrekciót felvállalni kényszerülő gazdaságpolitikának, illetve az ahhoz történő lakossági és vállalkozói alkalmazkodásnak volt a szükségszerű következménye. És ez még csak a kezdet...