Egy átlag magyar fogyasztót hetente csaknem 1000 hagyományos (nem online) reklámüzenet ér. A magyarok 14 százaléka nyitott reklámbefogadó, 58 százaléka mérsékelten reklámkerülő, 28 százaléka pedig aktív reklámkerülő a TGI Hungary adatai szerint. Aktívan kerüli a tévéreklámot az, aki 60 perc műsoridő alatt 7 percnél kevesebb reklámot néz. A legnagyobb hazai internethasználati szokásokat vizsgáló felmérés (VLR) szerint a nők valamivel nyitottabbak a személyesebbnek tartott e-mailes levélreklám (nem a kéretlen spam) iránt, míg a férfiak többször kattintanak bannerekre.
Ugyanakkor itthon a nemzetközi trendek begyűrűzésére, az új eszközök megjelenésére vagy főként a reklámbevételek átcsoportosítására még várni kell. A kerskedelmi tévék reklámbevételei törtlenül növekednek, mind az RTL Klub, mind a TV2 jelentős javulásról számolt be az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva. A lassabb fejlődés ellenére bizonyos módszerek alkalmazása megfigyelhető. Egyre nagyobb szerephez jut a műsorok elején vagy végén elhelyezett szponzorálás, valamint a termékek becsempészése (product placement) magukba a műsorokba. Igaz a túl egyértelmű product placement sokak fanyalgását idézi el, szerintük ugyanis így maratoni reklámfilmeket kell a nézőknek végigülni, ami a művészetek korrumpálódásához vezet.
(Menedzsment Fórum)
Egyre nehezebben találnak célt a hirdetők
A világ legfejlettebb országaiban az elmúlt két év stagnálása után a hirdetési piac az utóbbi fél évben egyértelműen, és erőteljesen élénkült. A média megnyugodhat, de a reklámozók komoly fejtörés elé néznek, a hagyományos kampányok hatékonysága messze elmarad a korábban mért értékektől.
