Már az év második felében lehetne kórházat eladni Bulgáriában. A kórház-privatizáció azonban csak egy eleme lenne az átfogó bolgár egészségügyi reformnak, amely a GDP-arányos egészségügyi kiadások emelését, a járóbeteg-ellátás egyes részeinek magánosítását, a kötelező orvosi kamarai tagság eltörlését és az ellátásokat nyomon követő elektronikus egészségügyi kártya bevezetését is magában foglalná.
Csehországban szintén több kórház privatizációját tűzte zászlajára a tavalyi választások után hatalomra jutott jobbközép koalíció. Ez azt követően vált lehetővé, hogy az alkotmánybíróság eltörölte azt a törvényi kitételt, amely szerint kórházat csak nonprofit alapon lehet működtetni. A prágai kabinet is átfogó egészségügyi reform részeként vezetné be a magánosítást, a vizitdíj, a kórházi napidíj, a receptdíj és az egészségbiztosítók részvénytársasággá alakítása mellett.
Más kelet-európai országokban nincs napirenden a kórházak eladása: Lengyelországban például egy népszavazás eredményeként került le a privatizáció a napirendről. Szlovákiában pedig a tavalyi parlamenti választások előtt úgy döntöttek, ebben a politikailag igen érzékeny kérdésben nem lenne jó elhamarkodottan dönteni. S mivel a választások után kormányváltás történt, a magánosítás kikerült a lehetséges megoldások köréből.
A kórházi ellátás ma még Nyugat-Európában is döntő részben nonprofit módon működő intézmények feladata. A profitorientált magánkórházak térnyerését ennek ellenére sokan valószínűnek tartják a következő években. Németországban például az Arthur Andersen közelmúltbeli előrejelzése szerint 2015-re a mostani 2258 kórházból csak 1700 marad, s ezek zöme is magánkézbe vagy alapítványok tulajdonába kerül, csak néhány száz marad állami, tartományi vagy helyi önkormányzati tulajdonban.
A magyarországi kórház-privatizációt az elmúlt hat évben két törvénnyel kívánták szabályozni. Ám az Orbán-kormány idején hozott kórháztörvény hatályon kívül helyezését sikerült elérnie az azt követő Medgyessy-kabinetnek, az általuk beterjesztett új törvényt viszont az Alkotmánybíróság semmisítette meg. Így jogszabály híján hazánkban nem került sor állami és önkormányzati kórházak privatizációjára, a néhány magánkézben működő intézmény zöldmezős beruházással épült - áll a Világgazdaság cikkében.
