Elbuktuk: a szlávoké az Eb, mienk a remény 2020-ra

Már nem a mi oldalunkon pattog...

Ukrajna és Lengyelország tíz városban fogja megszervezni a több százezer szurkolót vonzó mérkőzéseket: Varsóban, Chorzówban, Gdanskban, Krakkóban, Poznanban, Wroclawban, Kijevben, Dnyepropetrovszkban, Donyeckben és Lvovban.

Esélytelennek tartották

Az ukrán-lengyel párost sokáig esélytelennek tartották főképp a lengyel korrupciós botrány és az ukrán politikai zűrzavar miatt. Az újonnan megválasztott UEFA-elnök, Michel Platini személye azonban a HVG információi szerint állítólag javított a két ország helyzetén. A német Sport1 portál cikke szerint azonban egyébként is a lengyel-ukrán pályázat befutása volt a legvalószínűbb.

Az Ukrán állam az ígéretek szerint teljes mértékben felelősséget vállal a megafejlesztések kiadásaiért - természtesen azért, ami rájuk esik. Ebbe egyébként nemcsak stadionfejlesztés, hanem több ezer kilométer új közút építése is beletartozik. A magyar kormány a tervek szerint hatvanmilliárd forintot különített volna el az infrastruktúra beruházásokra, s további százmilliárdot a magánszektor teremtett volna elő a tervek szerint. Szkeptikusok szerint egyébként ez a hatvanmillárd mindössze a Puskás Ferenc stadion rekonstrukciójára elég.

Az ukrán-lengyel pályázat nyolc, az olasz négy voksot kapott, miközben a magyar-horvát kandidálást nem támogatta egy végrehajtó bizottsági tag sem. A csúfos vereség egyik oka állítólag, hogy a futballszövetség nem állna olyan ország mellé, ahol "nincs futball".

Édes teher lett volna

Az esetleges magyarországi foci-Eb megrendezésével kapcsolatban igen ambivalens állásfoglalások láttak napvilágot. Szakértők szerint - bár semmilyen részletes gazdasági hatástanulmány nem készült -, a bajnokság ráfizetéses lett volna a jelentős mértékű infrastruktúra-fejlesztések és stadionépítések miatt.

De a megaprojekt hosszú távú jótékony hatásai miatt a legtöbben érdemesnek tartották volna a "nyakunkba venni" ezt a terhet. "Hatalmas pozitív üzenete lenne országon belül és nemzetközileg is, ha Magyarország nyerne a pályázaton, és képesek lennénk sikeresen lebonyolítani az Európa-bajnokságot. A jelenlegi "nem feltétlenül kedvező kép" javulásával a befektetők bizalma is élénkülne, s a kiépülő infrastruktúra is vonzaná a tőkét" -

Havas István, az Ernst and Young vezérigazgatója az mfor.hu Heti Hármasa keretében.

Michal Listkiewicz, a Lengyel Labdarúgó-szövetség és Hrihorij Szurkisz, az Ukrán Labdarúgó-szövetség elnöke felmutatja az Eb trófeáját a cardiffi városházán, miután az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA elnöke bejelentette a döntést (Forrás: mti)

Maradt az olimpiai álom

A futball Eb rendezési joga elúszott, hátra van azonban még a küzdelem az itthoni olimpiai álom megvalósításáért. Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök, aki egyben a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) vezetője is, lapunknak korábban elmondta, hogy a sikeres Eb-pályázat nagymértékben segíthette volna törekvéseiket a 2020-as olimpiai játékok hazánkba hozatalára. Egyrészt azért, mert az Eb-hez épülő sport-, vendéglátóipari és közlekedési infrastruktúra 99 százalékban szükséges lett volna egy későbbi olimpiához is, és így nem csak maketteket lehetett volna bemutatni 2011-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt.

"Mind az Eb-re, mind pedig az olimpiára felkészülés olyan megsokszorozódó aktivitást tudna generálni a hazai vállalati szektorban, amely minden korábbinál nagyobb finanszírozási igényt jelentene. A vállalatok pedig banki hitelből vagy részvénykibocsátással és tőzsdei bevezetéssel egybekötött tőkeemeléssel tudják biztosítani a forrást a növekedéshez. A nemzetgazdasági pezsgés természetesen jótékonyan hatna a hazai tőkepiaci folyamatokra is" - mondta a tőzsdeelnök.

Menedzsment Fórum