A teljesítményértékelés és egyéb visszacsatolási csatornákon keresztül kapott információk alapján fogalmazható meg a megcélzott pálya eléréséhez szükséges mozgás és/vagy fejlesztési igény és ennek ütemezése.
Az egyéni szükségletek és célok, képességek és készségek felmérésével párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy az egyéni karrieraspiráció számára a szervezet megfelelő teret nyújt-e, hogy az egyén fejlődési igényét a szervezet ki tudja-e elégíteni, erősségeit a szervezet tudja-e, akarja-e hasznosítani, hogy a szervezet nyújtotta karrierlehetőség összeillik-e az érdekeivel, értékeivel, az egyéni stílusával. Ha a válasz igen, és a szervezetnek is szüksége van alkalmazottjára, akkor az egyén és a szervezet egymásra talált. Amennyiben a szervezet teret ad az egyén karriercéljainak megvalósítására, úgy már nincs is másra szükség, mint a célok megvalósítására, valamint a karrierterv és megvalósulásának időnkénti értékelésére a karriercélok függvényében. A tapasztalatok alapján általában a karriercélok felülvizsgálata, módosítása következik be.
Folytatjuk
Koncz Katalin
Vezetéstudomány
Életpálya és munkahelyi karriermenedzsment - 2. rész
A szakirodalomban különböző kifejezésekkel illetett - karriertervezés, karriermenedzsment, karrierfejlesztés, karriergondozás - emberi erőforrás menedzsment funkció az alkalmazottak számára teremt fejlődési, előremeneteli lehetőségeket a szervezeten belül. A funkció megjelenését az alkalmazottak motivációs szerkezetének átalakulása, munkahellyel szembeni elvárásainak változása és az egyre képzettebb, sőt folyamatos fejlesztést, képzést igénylő munkaerő költségeinek emelkedése hívta életre. A karriermenedzsment szoros kapcsolatban van az emberi erőforrás menedzsment más funkcióival, sőt a szerző megközelítésében a karriermenedzsment egy új szempontú emberi erőforrás menedzsment.
