Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról. A brit kormány annak idején évente 5-13 ezer kelet-európai munkavállalóval számolt, de a hivatalos adatok szerint is jóval több mint 800 ezren érkeztek az elmúlt négy évben.
A brit gazdaság hirtelen megtorpanása, és sok elemző által előrejelzett súlyos recessziója azonban alaposan kedvét szegte a kelet-európaiaknak.
Munkaközvetítő ügynökségek, valamint a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) szakértői a The Sunday Timesnak arról számoltak be, hogy az utóbbi hónapokban 70 százalékkal zuhant a Nagy-Britanniában munkát vállalni hajlandó kelet-európai EU-állampolgárok száma. Az NFU egyik tanácsadója elmondta a vezető brit lapnak, hogy a brit farmok már most "krónikus" munkaerőhiánnyal küszködnek a külföldiek elmaradása miatt.
A kelet-európaiak tömeges bevándorlási folyamatának hirtelen megtörésére, sőt visszafordulására független londoni elemzők már jó ideje felhívták a figyelmet.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet már a nyár elején közölte, hogy felmérése szerint az EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett kelet-európaiak fele hazament, és ezzel együtt meredeken csökken az újonnan érkezők száma. Ennek egyik fő oka, hogy londoni elemzők a brit gazdaságra igen komor közeljövőt jósolnak.
