Tiszttartó Titusz médiaszakember szerint csak akkor oldható meg zökkenőmentesen az átállás, ha a rádiókat és a televíziókat együtt kezelik ebben a témában. Kiemelte, hogy a nagy-britanniai tapasztalatok szerint azok a rádiók voltak sikeresek, amelyek már az analóg sugárzás idején erős márkákat építettek ki.
"A tévét nézik, az újságot olvassák, a rádiót meg szeretik" - adott újabb szempontot a márkaerősség kérdéséhez Bartucz László. A Danubius Rádió vezérigazgatója úgy látja: a nosztalgiarádiók vannak a legnagyobb bajban, hiszen az ő 1-2 ezres daltáruk ma már ráfér egy hordozható lejátszóra. "Minden szabályozás a televízióról szól, semmi másról" - panaszolta.
Módos Márton, az InfoRádió ügyvezető igazgatója, főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem lesz elég gyors az átállás, könnyen az internet foglalhatja el a digitális műsorszórás terét.
Elmondta, a külföldi tapasztalatok azt mutatják: egyedül a törvény nem lódítja meg a piacot. Nagy-Britanniában államilag támogatták a vevőkészülékek vásárlását, a BBC pedig ötről 11-re emelte adói számát.
Álláspontja szerint a tájékoztatással foglalkozó adók számára a digitális átállás jóval kisebb veszélyeket jelent, mint a szórakoztató adóknak. Ebben a véleményben osztozott Such György, a Magyar Rádió elnöke, arra utalva, hogy a hír- és tájékoztató műsorok csak jelen idejű fogyasztással értelmezhetőek.
