[ajanlo=194][igazitas=left/]Budapest belvárosában még legalább harmincezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület megteremtését, a városszéli, zöldmezős beruházások korlátozását, valamint a belvárosi járműforgalom csökkentését javasolja a főváros kereskedelemfejlesztési stratégiájának tervezete.
A változtatásra azért van szükség, mert a bevásárlóközpontok és a hipermarketek térnyerésével a vásárlások súlya a városközpontból a külső kerületekbe, illetve a városon kívülre tevődött át, több neves cég nagyobb bevásárlóközpontokba költözött, az elnéptelenedett körutak egykori vevőinek jó része pedig a kínai boltokban vásárol. A Belváros tehát egyértelműen pozíciót vesztett.
A tervek szerint a Kiskörút pangását a Deák tér és az Astoria közötti szakasz átalakításával lehetne ellensúlyozni, a Városháza udvara mellett a leromlott állapotú üzletsor helyén nagy alapterületű kereskedelmi létesítmény építésére lenne szükség, a Nagykörúton pedig a Moszkva tér, a Blaha Lujza tér, a Boráros tér és a Nyugati tér tartozik a kiemelten fejlesztendő területek közé.
A Blaha Lujza tér kiindulópontja lenne egy bevásárlóútnak, amely a Rákóczi út Duna felé eső szakaszán jönne létre. A járda szélesítése és a parkolási gondok megoldása a Nagykörút és a Rákóczi út mentén szintén alapvető feladat. A Váci utcát fedett passzázzsá alakítanák, a Vörösmarty tér luxuskörnyezetét pedig az ING által építtetett palota emelné majd.
A kereskedők körutakon belüli újabb letelepítését a helyi önkormányzatok adókedvezményekkel is segíthetnék, emellett a parkolási rendeleteket is módosítani kellene, ismerteti a tervezet pontjait a Világgazdaság.
Ellentámadásba kezdene a plázák ellen a Belváros
A főváros új kereskedelmi koncepciója boltok százaival népesítené be Budapest belső területeit, hogy visszaszerezze a bevásárlóközpontok és a kínai boltok által elszipkázott vásárlókat, számol be a Világgazdaság.
