A legtöbb magángazdálkodó igyekszik kalákában, családi, baráti kötelékben megszervezni a nagyobb munkát. Az alkalmi munkásokat hosszú időn át többnyire feketén alkalmazták. Ezen a téren 1997-től jelentős változást hozott, hogy megteremtették a legális alkalmi munkavállalás lehetőségét.
Még azokban a községekben sem vállalnak a településen belül alkalmi mezőgazdasági munkát az emberek, ahol jelentős a munkanélküliség, ehelyett, főleg a határ menti megyékben külfölről érkeznek az idénymunkások. Az uniós csatlakozás időpontjában megkönnyítette a kormány a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését, az új szabályozás számos könnyítést tartalmaz, például lerövidült az engedélyeztetés ideje, és az egy éven belül legfeljebb 150 napra szóló foglalkoztatás megszakítható.
Ugyanakkor a magyarok is rendszeresen jártak külföldre alkalmi mezőgazdasági munkát vállalni. A nyugati határszélen bevett gyakorlat, hogy az emberek két-három hétre átmennek Ausztriába szőlőt szüretelni, de rendszeresek a németországi munkavállalások is. Sokan járnak például Németországba spárgát szedni, miközben az alföldi spárgaültetvényeken Szerbiából érkezett munkások szedik az értékes növényt.
A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete (Medosz) két éve szerződést kötött a német érdekvédelmi szervezettel, az IG Bauen-Agrar-Umwelt-tel. Azóta a Németországban mezőgazdasági munkát vállaló MEDOSZ-tagok érdekeit a társszakszervezet képviseli, amely a szolgáltatásért cserében azt várja, hogy a magyar idénymunkások nem rontják a kialkudott ágazati bérszínvonalat.
Tóth László, a munkaügyi tárca főosztályvezetője a Népszabadságnak elmondta: az eddigi tapasztalatok azt jelzik, alaptalanok voltak a külföldi rohamról szóló félelmek. A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján mintegy 300 engedély kiadására került sor.
Elmaradt a külföldi idénymunkások rohama
A nyári és őszi munkacsúcsok idején több százezer idénymunkásra van szükség, írja a Népszabadság.
