Előremenekül a tömeges bezárásokkal a Magyar Posta

Akik nyitnának, és akik nem. A Magyar Posta számokban!

A liberalizáció mellett elkötelezett államok között a legjelentősebb Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Finnország. Esetükben valamilyen fokon már elkezdődött a piacnyitás: a svédek és a finnek évek óta teljesen szabad utat engedtek a konkurenseknek, Nagy-Britanniában jelentős szegmensek nyíltak meg, a privatizált német és holland posta pedig szintén előrébb tart a nyitásban, mint azt az EU előírja.

A másik tábort kilenc ország állami tulajdonban lévő postája (a magyar, a francia, a belga, a luxemburgi, az olasz, a spanyol, a görög, a lengyel és a ciprusi posta) erősíti, amelyek úgy vélik: ha a Bizottság jelenlegi javaslatai életbe lépnek, akkor nem lesznek képesek az egyetemes szolgáltatás és versenyképességük egyidejű fenntartására.

A brit tanácsadó cégtől a kilencek által megrendelt tanulmány fő következtetése alátámasztani látszik az aggodalmakat. Az ugyanis kimondja, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtásának garanciája a monopóliumok fenntartása lehet.

A finanszírozás a probléma

Az Oxera az egyetemes szolgáltatás finanszírozását helyezte a vizsgálat középpontjába. Evidenciaként kezelte ugyanakkor, hogy az államok számára elsőrendű fontosságú annak fenntartása és biztonsága - ha tehát az nyereségesen nem oldható meg, akkor gondoskodniuk kell a forrásokról.

A finanszírozási lehetőségeket elemezve elsősorban a kompenzációs alapok létrehozásával foglalkoztak. Más hálózati iparágakban - mint például a telekommunikáció vagy az áramszolgáltatás területén - Franciaországban, Ausztráliában, az USA-ban és Kanadában sikeresen alkalmazták a konkurens cégek által befizetett nyereségadóból feltöltött alapokat az egyetemes szolgáltatások veszteségeinek pótlására. A postai szektorban ez azonban nem vált be, ráadásul az EU-szabályozás az adókból nyújtott állami támogatásokat erősen korlátozza.

Az egyetemes szolgáltatást nyújtó vállalatnak további bevételi forrása származhat a hálózatához való hozzáférés ellenében beszedett díjakból. Ez azt jelenti, hogy a liberalizált piacon a konkurens cégek - a küldeménytovábbítás egy szakaszán - a posták hálózatát veszik igénybe.

A legegyszerűbb és leghatékonyabb finanszírozásnak az állami támogatás látszik, vagy pedig - az alacsony adminisztratív költségek miatt is - maga a monopólium fenntartása, állítja a tanulmány.

Elhalasztanák a piacnyitást

Miután nem világos, hogy a posták miből fogják kigazdálkodni az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel járó költségeiket a piacnyitás után, nem meglepő, hogy fokozottan figyelnek kiadásaik optimalizálására. Ennek egyik módja Európa-szerte az, hogy a veszteséget termelő hivatalokat bezárják, ahogy ez Magyarországon is történt.

Bár a költségcsökkentő intézkedések már a piacnyitásra való felkészülést szolgálják, a kilencek még nem mondtak le arról, hogy ennek időpontját elodázhassák. Felszólították például a Bizottságot: mutasson be részletes tanulmányokat az egyetemes szolgáltatások finanszírozási lehetőségeiről, hogy az Európai Parlament tisztában legyen a liberalizáció kockázataival.

Menedzsment Fórum