Becslések szerint Ausztriában 3-4 ezer, Németországban - elsősorban Bajorországban - 4-5 ezer, Dél-Tirolban pedig 300-400 magyar dolgozik a vendéglátás területén. A hazai szakemberek kapósak lennének az Egyesült Királyságban is, de nagyon kevesen beszélik jól az angolt. Nagy-Britanniába a szállodamenedzsment területére, elsősorban beszerzésre, marketingre keresnek diplomás magyarokat. Vannak azonban olyan munkák, amelyhez dolgozni kell, és nem beszélgetni, a magyarok szakképzettsége pedig a nemzetközi álláspiacon is meggyőző.
A feketén dolgozók száma Ausztriában a legnagyobb, a kint lévők közel felét engedély nélkül foglalkoztatják az osztrák éttermek és szállodák, míg a Németországban dolgozók harmada illegális munkavállaló.
Reális a veszély, hogy a külföld - elsősorban Anglia - elszívja itthonról a jó szakembereket, főleg a szakácsokat és a cukrászokat. Budapesten már érzékelhető is a hiány. Ez különösen azért problematikus, mert az elkövetkezendő időszakban a turizmus és a vendéglátás jelentős fejlődésnek indul, komoly munkahelyteremtő szerepe lesz.
Az angoloknál és a briteknél a séfeket fizetik meg legjobban, ők 1000-1700 fontot, vagyis 350-600 ezer forintot keresnek. A legkevesebbet a konyhai kisegítők viszik haza, az ő havi bérük 280-350 ezer forint (800-1000 font) körül van. Németországban a bérek 1500-1900 euró között mozognak, a szakácsok viszont 2-3 ezer eurót is megkeresnek egy hónap alatt. A fizetés mellett a borravaló is komoly tétel a kint dolgozóknak, áll a Világgazdaság beszámolójában.
Elszívja a külföld a hazai vendéglátósokat
Eddig leginkább Ausztria, Németország és Dél-Tirol várta a magyar vendéglátósokat, ám az utóbbi időben az Egyesült Királyság is toboroz. Budapesten már érzékelhető is a hiány a szakmában, írja a Világgazdaság.
