Nem jellemző a kreatív könyvelés
Hazánkban inkább lopás, csalás, hűtlen kezelés fordul elő, az amerikai Enronéhoz, vagy az olasz Parmalatéhoz hasonló mérlegbeszámoló-hamisítás nem igazán jellemző, elsősorban azért, mert Magyarországon jóval kisebb a cégvezetésre nehezedő nyomás: kevés vállalat van a tőzsdén, a vállalatvezetők jutalmazása nem függ például az adott cég tőzsdei árfolyamának alakulásától - hangsúlyozta Ámon Gábor.
Mindamellett Magyarországon a vállalatvezetőknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a csalások, visszaélések megelőzésére, elsősorban olyan hatékony munkaszervezet kialakításával, ami biztosítja a megfelelő védelmet, de még nem túlzottan bürokratikus ahhoz, hogy akadályozza a munkát - fűzte hozzá a szakember.
Többnyire az alkalmazottak az elkövetők
A PricewaterhouseCoopers tavaly novemberben ismertette hazai felmérésének eredményét, amely szerint 75 magyarországi nagyvállalat 25 százalékánál történt gazdasági bűncselekmény az elmúlt két évben, a vállalatoknak okozott kár átlagos összege meghaladta a 170 millió forintot. Magyarországon leggyakrabban a fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzletekben, a pénzügyi szektorban, illetve a telekommunikáció területén tevékenykedő társaságoknál történik gazdasági bűncselekmény. A leggyakrabban, az esetek 58 százalékában a cégek saját alkalmazottai követik el a bűncselekményeket.
A Magyarországon a cégeknek okozott károk közül a leggyakoribb a csalás, a lopás és a hűtlen kezelés, mindkettő 38-38 százalékát teszi ki az elmúlt két évben történt és felderített gazdasági bűncselekményeknek. Az esetek 9 százalékában a cég pénzügyi adatait hamisították meg az elkövetők, 7 százalékban észleltek korrupciót, s ugyancsak 7 százalékban derült fény bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre.
