A 25-64 év közötti magyarok 74,8 százalékának semmilyen idegennyelv-ismerete sincs saját bevallása szerint, derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közölt tanulmányából.
Egy szinten a románokkal és a törökökkel
Ez az egyik legrosszabb érték az Unión belül - hasonlóan siralmas mutatót csak Romániában (75 százalék) és Törökországban (75,5 százalék) regisztráltak.
Az elemzés szerint a magyaroknak mindössze hat százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon jól beszél legalább egy idegen nyelvet. Hét százalék jónak ítélte saját idegennyelv-tudását, míg 12 százalékot tett ki azok aránya, akik legalább alapszinten ismernek egy másik nyelvet a magyaron kívül.
A 2007-es felmérés alapján készült lista másik végén skandináv országok állnak - Norvégiában mindössze négy, Svédországban pedig öt százalék az egyetlen idegen nyelvet sem beszélő emberek aránya a teljes népességen belül. (Hasonlóan jó mutatókkal rendelkezik egyébként az anno az egykori Szovjetunió által bekebelezett Litvánia és Lettország is, ez azonban valószínűsíthetően az orosz nyelvnek köszönhető - a szerk.)
Az oktatás is le van maradva
Nem túl jó a helyzet a hazai fiataloknál sem: Magyarország az általános iskolai nyelvoktatás tekintetében is a sereghajtók között helyezkedik el az EU tagállamai között a KSH Statisztikai Tükörben idén májusban megjelent tanulmány szerint - nálunk ugyanis az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó idegen nyelvek száma felső tagozaton.
A középfokú oktatásban a hazai mutató szintén az EU-27 átlaga alatt van, de ebben a korosztályban legalább kisebb az elmaradás.
Ezzel együtt tény, hogy - a kormányzati erőfeszítéseknek köszönhetően - a rendszerváltás óta jelentősen emelkedett az idegen nyelvet tanulók aránya a hazai iskolákban. 2008-ban az általános iskolák nappali tagozatain tanulók 75 százaléka (590 ezer gyerek) részesült ilyen képzésben - az alsó tagozatosoknak mintegy harmada, a felsősök közül pedig már csaknem mindenki látogatott idegennyelv-órákat.
A 203 ezer nappali tagozatos gimnazista majdnem mindegyike tanult valamilyen idegen nyelvet tavalyelőtt, míg a szakközépiskolásoknál 91,5, a szakiskolásoknál pedig 77 százalék volt ez az arány.
A felsőoktatásban a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvvizsgát kell szerezni - beszédes tény, hogy 2009-ben a végzősök negyede ennek hiánya miatt nem kapta meg oklevelét a KSH kimutatása szerint.
Itthon egy idegen nyelv kötelező mindenkinek
Ami a hivatalos célkitűzéseket illeti, az európai oktatáspolitika az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülésén elfogadta azt az irányelvet, hogy az iskolákban legalább két idegen nyelvet kell oktatni egészen fiatalkortól kezdve.
Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv értelmében legalább egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia minden diáknak a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol ennek feltételei adottak, két idegen nyelv oktatása kötelező - igaz, a második nyelv lehet holt nyelv is.
A fiatalok idegen nyelv tudásának fejlesztése már csak azért is fontos sarokköve az oktatáspolitikának, mivel a többnyelvűség felértékelődött az elmúlt években a munkaerőpiacon. Ez ma már nem csak a külföldi munkavállalásnál alapfeltétel, hanem Magyarországon is egyre inkább elengedhetetlen egy-egy jó állás elcsípéséhez.
Az Eurostat adatai azonban arra utalnak, hogy mindez a magyaroknak nem elég motiváció - nagy részük a tanulmányok befejezésével az addig tanult nyelveknek is búcsút mond a jelek szerint.
Wéber Balázs
mfor.hu
