Évente 104 napot pazarolunk el a munkahelyeken

Amíg az improduktivitás nemzetközi szinten, az esetek 53 százalékában volt visszavezethető középvezetői szintű vezetési problémákra és ellenőrzési hiányosságokra, addig ezek a tényezők nálunk az esetek 77 százalékában jelentenek akadályt a termelékenység-növekedés útjában.

A Czipin & Proudfoot Consulting kutatása szerint Magyarországon, a nem megfelelő középvezetői szintű irányítás 44, az ellenőrzési hiányoságok 24, a nem megfelelő munkamorál 12, a hiányos kommunikáció 7, az IT problémák 8, a nem megfelelő képesítések pedig 7 munkanap kiesést okoznak évente és dolgozónként a vállalatok számára.

Nem a tőkebefektetés a csodafegyver

A nemzetközi elemzés szerint a munkaerő termelékenységét [ajanlo=73][igazitas=left/] gyakran elsősorban a munkaeszközökbe való befektetésekkel kívánják javítani. Ez téves elképzelés, mivel az elmúlt 20 év során a munka termelékenységének csupán 45 százaléka eredeztethető vissza erre a tényezőre az OECD országokban. A fennálló 55 százalék képzésekbe, know-how-ba, a munkaerő hatékonyabb kihasználásába, valamint jobb technológia alkalmazásába való befektetéseknek köszönhető. Alapvető fontosságú a munkafolyamatok átszervezése és a menedzsment időkihasználásának átgondolása, az informatikai befektetések pedig egyértelműen javítják a termelékenységet.

A tízből hat ország termelékenysége javult ebben az évben, bár az általános növekedés általánosan lassabb ütemű volt, mint a korábbi években. Franciaország termelékenysége idén nem javult, és az előző években is csupán kismértékű volt a növekedés. Úgy tűnik, hogy ebben az országban a szigorú 35 órás munkahét törvényi bevezetésének kezdeti teljesítményjavító hatása már lezajlott.

A vizsgált országok közül a legkevésbé jól teljesítő ország Magyarország, közvetlenül Ausztria után. Várakozásaink szerint Magyarország várhatóan jelentős javulást fog felmutatni, miután kedvelt fekvése miatt még több külföldi befektetéseket tud majd vonzani a nemrégiben kibővült uniós piacon.

(Menedzsment Fórum)