A héten tudhattuk meg, hogy az állam nevében a Magyar Villamos Művek szándéknyilatkozatot írt alá az E.Onnal 4 társaság megvásárlására. A lépés önmagában nagy meglepetést nem okozhatott, mivel ez tökéletesen beleillik a kormány energiaszolgáltatókkal szembeni (államosítási) politikájába. Ennek apropóján megvizsgáltuk, milyen cégek kerülhetnek állami kézbe még az idei év során.
szerk.: a cikkünkben cégeknek adott "álnevek" hasonlósága a BCG-mátrix csoportjaihoz csak a véletlen műve.
Úgy tűnik, az állam többségében nyereséges cégeket szemelt ki magának megvásárlásra, hiszen egyedül az E.On Energiaszolgáltató Kft. az, amelyik 2012-ben 15,5 milliárd forintos veszteséget termelt, bár egy évvel korábban még sikerült majdnem 150 milliós profitot összehoznia.
"A döglött kutya"
A cég beszámolójából egyébként az derül ki, hogy a gáz és a villamos energia területén az egyetemes tevékenység masszívan veszteséges, hiszen 2011-ben és 2012-ben is egyaránt milliárdos mínuszokat tartalmaz az eredménybeszámoló. Sőt, mindkét területen legutóbb 2008-ban sikerült nyereséget realizálnia a társaságnak.
A villamos energia esetében tavaly 7,1 milliárd forint, a gáznál pedig 4,6 milliárd vesztesége termelődött az Energiaszolgálatónak. Ám ennél még rosszabb - 2007 óta a leggyengébb - évet zárta 2011-ben, amikor is a villanynál majdnem 10, a gáznál pedig 16 milliárdos veszteséget realizáltak.
Ami a verseny tevékenységet illeti, itt sokkal szebb számokat lehet találni, hiszen 2007-ig visszamenőleg mindössze 2 év volt veszteséges: áramnál 2012 mellett 2009, a gáznál pedig 2012 és 2008 hozott mínuszokat.
Az elmúlt évek veszteségei mellé azonban jókora tartozásállományt is kap a nyakába az állam az MVM-en keresztül, hiszen 2012-ben az Energiaszolgáltató 34,5 milliárd forintos kötelezettséggel rendelkezett az egy évvel korábbi 26,9 után.
"Az eminens"
Az E.On Dél-dunántúli és Közép-dunántúli Gázszolgáltató szinte 2001 óta folyamatosan nyereséget termel, azt viszont nem fizeti ki osztalékként a tulajdonosoknak. Így tehát ha kicsit kreatívabban állunk a cégekhez, rájuk aggathatjuk az eminens jelzőt is. A cégek esetében kérdéses viszont, hogy az elért nyereségből mekkora az a bizonyos "tisztességes" profit, amit majd lefaragna a kormány. Az ugyanis mégsem járja, hogy a nonprofit közműszektorra tett voksával a kormány extraprofitra tesz majd szert.
A két cég közül egyébként a dél-dunántúli szolgáltató rendelkezik kedvezőtlenebb múlttal, hiszen 2006 és 2009 között összesen majdnem 7 milliárdos veszteséget termelt. Ezzel szemben a közép-dunántúli szolgáltató egyedül a 2007-et zárta egy viszonylag "szerényebb", 736 milliós mínusszal.
A termelt nyereségek ellenére egyébként egyik esetben sem találtunk osztalékfizetést. A kiegészítő mellékletben ugyanakkor a dél-dunántúli működési területű vállalatnál érdekes dolog szerepel. A nyeresége ugyanis 2011-ről 2012-re majdnem 40 százalékkal növekedett 2,1 milliárd forintra. És mindezt úgy sikerült elérni, hogy 51,7 millió m3-rel kevesebb elosztott gáz után kaptak rendszerhasználati díjakat. Viszont az egységárak nagymértékű emelkedése ezt olyan mértékben kompenzálta, hogy az jelentős bevételnövekedést eredményezett a társaságnál.
A "fejős tehén"
Ha a kormány már említett "túlzottprofit-ellenességét" vesszük figyelembe, illetve azt, hogy a profit osztalékként történő kifizetése az Orbán-kormány ellenszenvét váltotta ki az elmúlt időszakban, akkor az E.On Ügyfélszolgálati Kft-je tökéletes felvásárlási "alany" lenne. Viszont az mfor.hu információi szerint az aláírt szándéknyilatkozat ezen cég esetében "csak" opciós vételi jogot jelent egyelőre.
A társaság 2005-ig visszamenőleg fellelhető beszámolói alapján ugyanis mindössze két olyan év volt, amikor nem fizették ki a realizált nyereséget osztalékként (2005-ben és 2006-ban). 2007 óta pedig összesen majdnem 4,2 milliárd forint vándorolt a tulajdonosok zsebébe osztalék formájában. Ez egyébként egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes realizált profitot kilapátolták a cégből, hiszen az utolsó öt év osztalékfizetései mellett a társaságnál mindössze 49 millió forint maradt.
Ami a kötelezettségeket illeti, 2012-ben 1,8 milliárd forint tartozásállomány szerepelt a könyvekben, ami az utolsó fillérig rövid lejáratú kötelezettséget jelent. Egy évvel korábban még 2,3 milliárd szerepelt ezen a soron.
Székely Sarolta
mfor.hu