A dialógus formájú egynapos konferencia keretében a meghívottak olyan kérdésekre keresték a választ, mint a társadalmi felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés, illetve hogy milyen összefüggés van a felelős vállalatok és a gazdasági siker között. A kerekasztal-beszélgetésekre egy sms falon reagálhattak a hallgatók, illetve a délután folyamán kisebb csoportokban folytatódott a téma megvitatása.
Amerikában már üzleti kérdés
Az etikus üzleti magatartásmódról olyan nagyvállalatok képviselői beszélgettek, mint a Richter Gedeon Rt., az Ericsson Magyarország vagy a Mol Rt. "Számos támadás éri az iparágat"- fogalmazott Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Rt. kommunikációs igazgatója. Elmondta, a társadalmi szerepvállalás már tőkepiaci értékben is mérhető, egy-egy gyógyszeripari botrány akár 100 milliárd dolláros kapitalizáció csökkenést is eredményezhet egy vállalatnál. Ezért a transzparencia jelenti a cég szerepvállalásának legfontosabb részét.
A lelkiismeret és a társadalmi felelősséget feszegető kérdésre a Pannon kommunikációs igazgatója Somlyai Dóra elmondta, a vállalatoknak is van lelkiismeretük, ám ez nem független az üzleti tervektől. "Sok jó ügyet támogat a vállalat, de igyekszik azokat úgy megválogatni, hogy az ügyfeleknek is szimpatikus legyen" - fogalmazott a vezető. Az üzlet típusú szponzoráció és a jótékonykodás már jó ideje szétvált a vállalatnál, s azért, hogy a segítség ne aprózódjon el hozták létre a Pannon-példakép alapítványt. Somlyai szerint sok jó dolog van, amiről a vállalatok társadalmi felelősségvállalása kapcsán, amiről érdemes beszélni.
Nem beszélni, tenni kell
Nem osztja ezt az álláspontot Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke. Szerinte a jótékonykodást művelni kell, ha beszélünk róla, akkor az már átcsúszhat a marketing területére. "Arra vagyok büszke, hogy soha nem fogom utolérni környezettudatos gondolkodásban a gyerekeimet" - tette hozzá Fodor. A beszélgetés résztvevői abban megegyeztek, hogy a vállalatok első számú vezetőinek kell jó példát mutatniuk, ami a munkavállalókra és az ügyfelekre is ösztönzőleg hathat. Számos kérdés adódott azonban, amiben a résztvevő vállalatok vezetői is szembe kerültek egymással. Ostorházi László, az Ostorházi Kft. ügyvezetője azt kérdezte Mosonyi Györgytől, a Mol Rt. vezérigazgatójától, hogy a fenntartható fejlődésért hajlandóak-e lemondani a részvényesek a profit egy részéről?
"A részvényesek azért fektették be a pénzüket, hogy több pénzt kapjanak. Össze kell hangolni a fenntartható fejlődést és a profitmaximalizálást, nem szembeállítani egymással" - válaszolt Mosonyi, aki példaként a most épülő zalai geotermikus erőmű építését hozta fel. Az sms falon folyamatosan hangot adhattak véleményüknek a hallgatók is. Többen nem "kímélték" a résztvevő vállalatokat sem: "Olajipar? Fenntartható fejlődés? Fogalmilag kizárt!" , "A cég a munkavállalóit nem a profitból tartja el! Ők termelik a profitot!", "A Pannon az alapítványa helyett inkább áruljon olyan telefonokat, amiket nem kell 1 év után eldobni. Azzal többet tenne a fenntartható fejlődésért."
