A brit lapok korábban arra figyelmezettek, hogy magyar és szlovák romák fogják elárasztani az országot, hogy alacsony bérért dolgozzanak. Franciaország és Németország a többi régi EU-tagország többségével együtt átmenetileg hét évre lezárta a munkaerő piacokat a külföldek előtt, attól tartva, hogy a kelet-európai munkavállalók tömeges bevándorlása veszélybe sodorja a belföldi munkahelyeket, és lenyomja a béreket.
Az unió keleti bővítése után tíz hónappal úgy tűnik, hogy ezek a félelmek nem voltak megalapozottak: azok, akik külföldön akartak dolgozni, azt már régen megtették, a romák számára pedig túl drága és bonyolult a külföldi munkavállalás. Lengyelországban sem következett be a rettegett agyelszívás, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta 20 százalék körüli, s ezzel a legmagasabb az EU-hoz újonnan csatlakozott országok közül. "A félelmek túlzottak voltak, nem következett be a tömeges elvándorlás Nyugatra" - mondja Dariusz Milczarek, a varsói egyetem Európa intézetének igazgatója.
A brit kormány idén februárban közzétett adatai szerint eddig az új EU-országokból mindössze 130 ezren kértek munkavállalási engedélyt, s ebből nagyjából 40 százalék az, aki már korábban is dolgozott feketén, s legalizálni akarta nagy-britanniai munkavállalását.
A közép-európai országokból többnyire azért nem mennek szívesen külföldre dolgozni, mert nem tudják a nyelvet, s félnek az idegen környezettől. Közép-Európa elhagyott bányavidékeiről, a lepusztult vidéki területekről az emberek még az országon belül sem hajlandóak egy másik városba elmenni dolgozni, nemhogy külföldre. Bár elmaradt a kelet-európai munkaerő tömeges kiáramlása, változások azért vannak. Talán Magyarországon a legdrámaibb a helyzet, egyre több orvos keres munkát nyugaton, ahol a bér 16-szorosa a magyarországiénak. " Magyarországon összeomolhat az egészségügyi ellátó rendszer a magyar orvosok tömeges elvándorlása miatt" - mondja Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára.
(MTI)
Kapcsolódó anyagok
A lehetőségek ellenére sem bízunk az uniós munkavállalásban
Könnyebbé válhat az EU-ban a munkavállalás
Feleslegesen féltek az EU-ban a magyar munkaerőtől
Eddig nem igazolódtak be azok a félelmek, hogy az Európai Unió tavaly májusi bővítése után tömeges lesz a tehetséges és szakképzett kelet-európaiak elvándorlása azokba az országokba, amelyek - Nagy-Britannia, Írország, Svédország - megnyitották munkerő piacukat az új tagországok előtt. Változások természetesen vannak, Magyarországon például komoly veszélyt jelent az orvosok elvándorlása.
