A közbeszerzési törvény tervezett változtatása során az EU jogszabályai alapján, a közbeszerzéseknél Magyarországon is várhatóan magasabb lesz a minimális értékhatár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen értékhatár alatt a beszerző közintézmény vagy állami cég azt csinál, amit akar, ott is érvényesülniük kell a közösségi elvek alapvonásainak.
Az eljárások egyértelművé tétele érdekében az új jogszabályban várhatóan definiálnak néhány, a közbeszerzésekkel kapcsolatos alapfogalmat is. Emellett az eljárások tisztaságának fokozása miatt bevezetik majd a "független közbeszerzési szakértő intézményét" - húzta alá a főosztályvezető.
Jelezte: van olyan elképzelés is, hogy a közbeszerzés során az ajánlatkérőnek éves közbeszerzési tervet kellene készítenie, egy-egy eljárás során pedig úgynevezett közbeszerzési naplót kellene vezetnie, és a folyamat végén, különösen a nagy értékű beruházásoknál ezen tervet összevetnék a ténylegesen lezajlott beszerzéssel.
Deli Betty, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke aláhúzta: a döntőbizottsági tevékenységnél EU-direktíva, hogy az eljárások során gyors és hatékony jogorvoslatot kell lefolytatni. Az már most látszik, hogy egy-egy vitás kérdésben az úgynevezett jogvesztő határidők meghosszabbítása célszerű Magyarországon. Gyakran megesik ugyanis, hogy a nem nyertes fél csak igen hosszú idő után szerez érdemi információt arról, mi vezetett a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő cég végső döntéséhez.
Napjainkban a szerződéskötéstől számított 90. nap a jogvesztő határidő, ezt a partnerek gyakori felvetésére akár három-négyszeresére lehetne meghosszabbítani Magyarországon. Az is gond, hogy az ajánlattevő cégek, központi intézmények gyakran fontos információkat hallgatnak el a közbeszerzési eljárások során. Az új törvényben ezt is valamilyen módon orvosolni kell.
Deli Betty felvetette: a személyes felelősség kérdését növelni kell, azonban azt részletesen meg kell határozni, hogy ki és milyen módon felelős egy eljárásban a döntésért, illetve annak végrehajtásáért.
Fókuszban a közösségi versenypolitika
Egy év múlva már a hazai vállalakozásoknak is az Európai Unió versenypolitikáját alkalmazva kell működniük. Az új környezetnek való megfelelés óriási kihívásokat támaszt egyes szektorok elé. A csatlakozás megváltoztatja továbbá az állami szerepvállalást is.
