Az ügyvezető hozzátette: 2004. május 1-je előtt mindössze 9 700, egy évre szóló nemzetközi fuvarozási tevékenységi engedély volt forgalomban. Magyarországon mintegy 28 ezer közúti közlekedési szolgáltató, árufuvarozó és autóbuszos személyszállító vállalkozás működik, 6,6 százalékkal több, mint az EU-csatlakozás előtt. Ebből több mint 26 ezren árufuvarozással foglalkoznak, ami 5 százalékkal haladja meg a csatlakozás előtti állapotot.
[ajanlo=90][igazitas=left/] A csatlakozáskor bekövetkezett liberalizáció megduplázta a magyar fuvareszközök számát, amelyek Magyarországról az unió államaiba árut szállíthatnak. Ehhez járult, hogy szakmai becslések szerint a magyar közúti fuvarozók áruszállítási kapacitása mintegy negyedével nőtt a múlt év május 1-je óta, annak következtében, hogy az Ausztriával, Szlovákiával és Szlovéniával közös határszakaszon megszűnt a vámkezelés, az áru- és kamionvizsgálat, és az ezzel járó többórás várakozás.
A fuvarhelyzetet tovább rontotta a további kilenc csatlakozó ország fuvarozóinak versenybe szállása, amelyek ráadásul a magyarnál kedvezőbb adózási környezetben végzik tevékenységüket. Például a lengyel és litván fuvarozók kilométerenkénti fuvardíja mindössze 55 eurócent, a magyaroké pedig 75-80 eurócent alá nem tud menni. Egyre több magyar fuvarozó kényszerül önköltségi ár alatti tevékenységre, és a túlélés érdekében elkezdték felélni tartalékaikat - mutatott rá az elnök.
MTI
Fuvarkapacitás: kínálati piac alakult ki Magyarországon
Az EU-csatlakozás óta csaknem húszezer, az EU-n belüli teherfuvarozást lehetővé tevő közösségi fuvarozási engedélyt adtak ki a Közlekedési Felügyeletek, közölte de Sorgo Tibor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének ügyvezető elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
