Még nem tudni a katasztrófa okát
Ugyan az október 4-én bekövetkezett katasztrófát követően a Nemzeti Nyomozóiroda átvette az ajkai timföldgyárnál történt iszapömlés kivizsgálását, Pintér Sándor belügyminiszter pedig azt jelentette be, hogy többek között arra keresik a választ, milyen emberi mulasztás vezetett a katasztrófához, karácsonyig nem került nyilvánosságra, hogy a vizsgálat eredménye szerint mi okozta a gátszakadást.
Embert és gátat próbáló, de nem kirívóan kemény körülmények uralkodtak az ajkai timföldgyár tízes számú vörösiszap-tározójának tetején az október negyedikén történt szerencsétlenség előtti órákban - legalábbis erre lehet következtetni annak a szemtanúnak leírásából, aki saját szemével nézhette végig Magyarország egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájának kezdetét. Az mfor.hu által megkérdezett szakértő szerint lehetséges, hogy a mozgásba jövő víz nyomása közrejátszott a tragédiában - de hogy pontosan mi volt a kiváltó ok, az egyelőre rejtély
Dr. Winkler Gusztáv, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének adjunktusa az mfor.hu-nak korábban elmondta, feltételezhetően szükség volt egy "rendkívül nagy mértékű és eddig ismeretlen eredetű váratlan, hirtelen erőhatásra”, egy erős oldalirányú nyomásra is.
Azon kérdésünkre, lehetséges-e, hogy ez az erőhatás a szél által mozgásba hozott hullámokkal állt összefüggésben, az adjunktus úgy válaszolt: a közvetlen kiváltó okot még pontosítani kell - önmagától biztosan nem omlik össze egy gát. "Az lehetett az erős szél, hiba, talajvíz miatti erős felszínmozgás. Vagy valami egészen más…”
Közfelháborodás, majd Chavez emlegetése
A katasztrófa után a cég vezetői nem igen tudták mit tegyenek. A céget az első pillanatban a cselekvést illetően a bénultság, a kommunikációt illetően az összeomlás jellemezte. Ez utóbbit tekintve gyakorlatilag az összes tankönyvi hibát elkövették, tekintve, hogy előbb nem kívánták kommentálni a történteket, majd gőgös nyilatkozatban próbálták elbagatelizálni az akkor már köztudottan halálos áldozatokat követelő gátszakadást, illetve a kiömlő anyag veszélyeit.
Nem véletlen, hogy az egyébként is határozott lépéseket, és a konfrontációt felvállaló kormány kemény lépéseket tett. Mind az illetékes államtitkár, Illés Zoltán, mind Orbán Viktor leszögezte, hogy az okozott kárért a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. kell, hogy helytálljon. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vörösiszap elöntést okozó tározó tulajdonosa, a Mal eszközeivel, sőt a menedzsment vagyonával is felelőssé vált. A vállalat ugyanis mindössze 10 millió forintra biztosította magát, vagyis a tározóra kötött felelősségbiztosítás értéke, akárcsak az üzemeltető cég alaptőkéje eltörpül az okozott károk mellett.
Egy héttel a kolontári gátszakadás után Orbán Viktor bejelentette, hogy kezdeményezi a katasztrófavédelmi biztos intézményének létrehozását, és azt, hogy erről az Országgyűlés még hétfőn fogadjon el törvényt. A kormányfő szavai szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Mint mondta, ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket és minél előbb megállapítsák a felelősséget.
Az eset kapcsán benyújtott honvédelmi törvény módosítása kimondta: gazdálkodó szervezet működése rendeletben a magyar állam felügyelete alá vonható; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. A javaslat ugyanakkor nem mond semmit a felügyelet idejéről. Az eset kapcsán néhány médium és jogász „általános államosítással” riogatott, és gyakran előkerült Hugo Chavezt neve. Mint tapasztalhattuk a Mal esete ugyanakkor nem lett precedens értékű, hiszen azóta más magyar társaságnál nem alkalmazták ezt.
A munkahelyek végül nem kerültek veszélybe
Az esetet követően a kormányzat részéről néhány esetben a „túlzott lendület” volt tapasztalható, néhányan legalábbis ezzel magyarázták, hogy az Ajka közelében történt gátszakadás után az egész vállalatot leállították. Az egyik legnagyobb magyar tulajdonban lévő vállalatnál a katasztrófa után 11 nappal ismét megkezdődött a termelés az ajkai timföldgyárban, így nőtt az esélye a cég talpon maradásának. A cég vezetői és a vegyipari szakszervezetek úgy nyilatkoztak, hogy ha a gyár egy-két napon belül nem indul újra, akkor elveszíti megrendelőit és csődbe megy, ami összességében - beszállítókat és egyéb kapcsolódó vállalkozásokat is beleszámítva - mintegy tízezer munkahely elvesztésével járna. Az újraindulás azért is fontos, mert az alumínium előállításához olyan speciális gépeket használnak, amiket fel kell fűteni, különben az alapanyag beleszárad, ez pedig milliárdos károkat okozhat, mondta Bakondi György a társaság élére kinevezett kormánybiztos.
A legfrissebb mutatók szerint a Mal Zrt. termelése a katasztrófa következtében 10 százalékkal csökkent, az idei évre tervezett kibocsátást várhatóan nem éri el a cég - közölte december végén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A csökkenés termékcsoportonként eltérő mértékű, 5-20 százalék között mozog és a katasztrófa miatti 11 napos gyárleállás következménye - mondta Kossa György, a felügyelőbizottság vezetője. Hozzátette: a cég 2011-re vonatkozóan jelentős, euróban kifejezve 5-18 százalékos áremelést hajtott végre, amelynek piaci hatása még pontosan nem értelmezhető, de várhatóan elfogadható lesz.
A vállalat még a katasztrófa bekövetkezte előtt tervezett a termékszerkezetet magasabb nyereségű termékcsoport felé eltoló beruházásokat, amelyek 5-10 százalékos kapacitásnövekedést jelentenének. Az állami felügyelet előtt gyakori reklamációk mára érezhetően visszaestek az OKF közlése szerint, a piaci bizalom megtartása a 2011. év fontos feladata lesz. Prioritást kapnak azok a beruházási tervek, amelyek a gyártás korszerűsítéséről, az újabb, a piac által keresett termékek gyártásáról szólnak. Az ugyanakkor korábban kiderült, hogy a gyártás melléktermékeként keletkezett vörösiszap tárolásánál most alkalmazott nedves technológiáról az úgynevezett száraztárolásra való áttérés 6-8 hónapot vehet igénybe.
"Jutányos áron" került magánkézbe a magyar alumíniumipar
A katasztrófa egyik érdekes mellékszálaként nyilvánosságra került, hogyan hordták szét a magyar alumíniumipart. A MNV honlapján kilenc szerződésben követhető végig, hogyan privatizálták, építették le 1995 és 97 között az ajkai Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt-t. Csak a névértéket és a kifizetett összeget nézve a legnagyobb "fogást" az Inotai Alumínium Kft érte el, amely az Ajkai Alumíniumipari Kft. 90 százalékos, 1,591 milliárd forintos üzletrészéhez 10, azaz tíz millióért jutott hozzá.
mfor.hu
