Szakértői becslések szerint 13-16 százalékos áremelés látszik reálisnak és jogosnak - mondta el a Napi Gazdaságnak Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási partnere. A kormány nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ezt 10 százalékban szeretnék maximálni, inkább politikai, mint szakmai okokból.
A Napi által korábban megkérdezett szakértők szerint ezúttal 10 százalék alatti drágulás várható, elsősorban az árfolyamhatások miatt, az év hátralévő részében pedig további kisebb emelések jöhetnek. (Köbméterenként 16-17 forintos áremelés lenne indokolt áprilistól a lakossági földgáz árában a MEH március eleji prezentációja szerint.)
A lakossági gázár szükségszerűen emelkedik az év folyamán, részben a kőolaj drágulása miatt, ami a fogyasztók mintegy harmadára jelentős többletterhet rak - mondta Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Végeredményben az év végén akár több mint 20 százalékkal is meghaladhatja a tarifa a 2009. decemberi szintet. Ráadásul a fűtési támogatás a jelenlegi formájában áprilisban megszűnik, ez is hozzájárulhat a dráguláshoz.
A földgázimport beszerzési árát két fő tényező alakítja: meghatározott kőolajtermékek árváltozása, valamint a forint/dollár keresztárfolyam. A MEH álláspontja szerit az olajtermékáraknak azonban csak közvetett és általában hónapokkal késleltetett hatása van az importszerződések szerinti földgázárra. A földgáz árát a szerződésben rögzített képletek szerint számítják, a különböző importszerződésekben szereplő képletek azonban nem azonosak és az importszerződések tartalma üzleti titok. Az árképletben a kőolajtermékek előző kilenc havi átlagárainak változása szerepel. A korábbi években bonyolította a lakossági árak kiszámíthatóságát a 2005-ben bevezetett úgynevezett importkorrekciós tényező, amit a politika arra is használt, hogy az indokolt árváltozást alacsonyan tartsa. Ez a 2009 júliusáig élő gyakorlat több tíz milliárd forint veszteséget okozott a kereskedőknek (az állammal való tárgyalásokon 66 milliárd forintban határozták meg az összeget). A törlesztés érdekében a 2009 júliusától 2009 októberéig terjedő negyedévben 17,56 forint/köbméter plusz árelemet kellett minden hazai felhasználónak fizetnie, ami nagyrészt le is fedte az árcsökkentési lehetőségeket. A 2009. júliusi végfelhasználói ár tartalmazott még egy úgynevezett "kiegyenlítő elemet" is, amely a 2010-től várható áremelkedések hatását volt hivatott enyhíteni. Az akkor még csak várható januári áremelkedések mérséklésére további 4,3 forint/köbméteres tételt építettek be a júliusi és októberi árba. Ez januártól árcsökkentő elemként érvényesült, viszont áprilistól megszűnése rárakódik a fölfelé mutató árhatásokra.
