Zsuga János, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke, aki egyben a Mol csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója, az esemény csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a közösen, évente más-más országban megrendezett konferencia azt mutatja, hogy a visegrádi országok megértették a regionális együttműködés fontosságát.
Hozzátette: az eseményen a gázipari szakemberek arról is tárgyalnak, hogyan lehet "aprópénzre váltani az energiapolitikai célokat".
Kérdésekre válaszolva Andrzej Sikora, a lengyel gázipari kamara képviseletében, a lengyel Energetikai Tudományok Intézete elnöke, Milos Kebrdle, a Cseh Gázipari Egyesülés elnöke és Pavol Janocko, a Szlovák Gáz- és Olajipari Egyesülés elnöke elmondta: mindegyik országban az a cél, hogy minél nyitottabb legyen a gázpiac, minél több szállító és szolgáltató versenyezzen. A lakossági árak befagyasztását egyik szakember sem tartotta valószínűnek egyik országban sem. A lakossági árak mindhárom országban alapvetően attól függenek, hogy az adott háztartás mennyi gázt fogyaszt, de ezek az árak alacsonyabbak is lehetnek, mint az import gáz ára. Szlovákiában például Magyarországhoz hasonlóan, szintén a hatóság dönt arról, hogy mekkora lehet a gáz ára.
Hozzátették: a lakossági árak mindenütt magasabbak, mint az ipari fogyasztók által fizetett díjak.
A gázvezetékek összekötéséről elmondták, ez nagyon bonyolult folyamat, hiszen mindenki számára megfelelő üzleti modell is kell hozzá. A közös konferenciák egyik célja, hogy a szakemberek megtalálják a megoldást, hiszen összességében éves szinten egy legalább 40-50 milliárd köbméteres gázpiacról van szó.
Úgy vélték, nagy valószínűséggel egyik visegrádi ország sem követi a német kormány atomenergia-ellenes döntésének példáját. Csehországban a lakosság mintegy 80 százaléka pozitívan áll az atomenergia használathoz, míg lengyelek mintegy fele ellenzi. Szlovákiában nincs napirenden a kérdés. Csehországban és Szlovákiában most is működnek atomerőművek, míg Lengyelországban 2020-2022-ig helyezik üzembe egy 1.600-1.700 megawatt összkapacitású atomerőmű első blokkját.
A német döntésről Milos Kebrdle, a Cseh Gázipari Egyesülés elnöke elmondta: ennek egyik negatív hatása lehet, hogy a térségben emelkedni fog az áram ára, ami rontja majd a gyengébb gazdaságú országok versenyképességét.
MTI
