Hamarosan megkezdődik a Makói árok nevű földtani szerkezet gerincén lemélyített kutak - köztük a rekord mélységű, 6.085 méter mély Makó-7. jelű kút - úgynevezett rétegserkentése és kiképzése az erre a célra üzembe helyezett technológiával.
A "nem hagyományos" (BCGA) földtani szerkezetben található gázvagyon mennyisége meghaladja az 1.500 milliárd köbmétert. Ezt független szakértők döntően a "Szolnok" geológiai megjelölésű formáció becsült gázvagyonára alapozzák: ebben található a készlet csaknem 80 százaléka.
A társaság a Szolnok formációban 3500-4500 méteres mélység-tartományra megsokszorozza a kutak számát. A cél az, hogy a fúrási költségek kutanként átlagosan 10 millió dollár (mintegy kétmilliárd forint) alatt maradjanak, és a kiképzés ráfordításai se érjék el a hétmillió dollárt.
A nem hagyományos (BCGA) földtani szerkezetben alkalmazott, a hagyományostól eltérő szakmai szemléletű és irányú rétegrepesztés célja, hogy a gázt ne csupán egyes rétegekből, hanem - a repesztés nyomán - egymással összekapcsolódó áramlásokból nyerjék ki. Az Egyesült Államokon kívül csak itt kísérleteznek ezzel a módszerrel, az úgynevezett tömött geológiai rendszerek megcsapolására. A feladatban önmagában nem is a nagy mélység, hanem a bizonyos pontokon jelentkező közel 250 Celsius fokos hőmérséklet jelenti a fő kutatás-technológiai kihívást. Siker esetén ez a fajta megcsapolás vezethet el a kitermelésre kész állapotig.
Korábban Szabó György úgy nyilatkozott, hogy a gázmező a jövő év végére kerülhet kitermelés-közeli helyzetbe, amennyiben teljesülnek a szakmai várakozások. Szerinte a tény, hogy a Falcon már "megelőlegezte" a leendő termelő-vezeték kiépítését, azt is jelenti, hogy a kanadai cég biztosra megy. Siker esetén a makói árok legalább 100 évre biztosíthatja Magyarország földgáz-szükségletét. Ráadásul a már a kutatástól kezdve fizetendő 12 százalékos bányajáradék igen jelentős bevételt biztosít az állam számára.
MTI/
Menedzsment Fórum
