Csütörtök délután döntött a 2018-as és a 2022-es foci-világbajnokság helyszínéről a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) - eszerint nyolc év múlva Oroszország, 12 év múlva pedig Katar adhat otthont a világ egyik legnagyobb figyelemmel kísért attrakciójának.
Oroszország: újabb piacok a FIFA-nak
Az oroszok, akik most először rendezhetnek foci vb-t, összesen 2,9 milliárd dollárt invesztálnak majd az eseménybe. Az összeg egy jelentős része valószínűleg a létesítményekre megy el - a helyszínül szolgáló 16 stadion közül 13 új vagy teljesen átépített lesz. A vb központjaként természetesen Moszkva fog funkcionálni, ahol négy stadionban játszanak majd a világ legjobb csapatai.
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a FIFA döntése után bejelentette, hogy a tornára érkező, belépőjeggyel rendelkező szurkolók vízum nélkül utazhatnak majd hozzájuk, ráadásul ingyen használhatnak egyes tömegközlekedési eszközöket.
Oroszország már a pályázat során nyilvánvalóvá tette, hogy pénzből nem lesz hiány. Vitalij Mutko sportminiszter például megjegyezte, hogy a vb még több anyagi forrással számolhat a gazdaság részéről, mint a Szocsiban megrendezésre kerülő 2014-es téli olimpia - utóbbi eseményt több mint egymilliárd dollárral szponzorálják az orosz vállalatok.
Alexej Szorokin, az orosz szervezőbizottság egyik vezetője még ennél is tovább ment, amikor Zürichben, a pályázatot bemutató prezentáción azt mondta: a vb-vel Oroszország új piacokhoz biztosít hozzáférést a FIFA számára.
Nem véletlen, hogy a Financial Times Deutschland cikkében úgy fogalmazott: Oroszország - csakúgy mint Anglia - elsősorban pénzügyi erejét vetette latba, és sok pénzt helyezett kilátásba a FIFA számára.
Katar: a pénz nem számít
Mindez valószínűen fokozottan igaz az "olajban úszó" Katarra, amely anyagiak tekintetében gyakorlatilag korlátlan lehetőségekkel rendelkezik. Az arab állam hivatalosan 2,87 milliárd dolláros költségvetéssel rendezi meg a tornát - de valószínűleg az sem okoz majd különösebb gondot, ha esetleg túlszalad a büdzsé.
A katari vb tizenkét stadionban zajlik majd, amelyek közül öt 25 kilométeres körön belül lesz elhelyezve. Míg a kis távolságok kifejezetten kedvezőnek tűnnek, a rekkenő hőség már kevésbé vonzó, főleg a játékosok számára - ezt a problémát a levegő lehűtésével próbálják majd orvosolni a rendezők.
Kenőpénzes botrányok futószalagon
A vb-k helyszínéről a FIFA végrehajtó bizottsága döntött, amelynek háza tájáról rendszeresen reppennek fel a szövetség imázsát erősen beszennyező hírek.
A brit BBC Panorama című, most hétfőn sugárzott műsora például azt állította, hogy három FIFA-tisztviselő összesen 175 alkalommal fogadott el kenőpénzt, együttesen 100 millió dollár (64 millió font) értékben. A televízió a brazil Ricardo Teixeiráról - a 2014-es brazíliai vb szervezőbizottságának elnökéről -, a paraguayi Nicolás Leozról és a kameruni Issa Hayatouról mutatott be olyan dokumentumokat, amelyek szerint 1989 és 1999 között nagyobb összegeket vettek fel a 2001-ben csődbe ment ISL-en, a FIFA marketingügynökségén keresztül.
A FIFA ezzel kapcsolatban közölte: az ISL-lel kapcsolatban a svájci hatóságok korábban már lefolytattak egy nyomozást, amit 2008 júniusában lezártak, és egyetlenegy FIFA-tagot sem gyanúsítottak meg. A nemzetközi szövetség ezzel lezártnak tekinti az ügyet.
Korábban a Sunday Times robbantott ki egy botrányt, aminek következtében az óceániai szövetség elnökét, a tahiti Reynald Temariit és a FIFA végrehajtó bizottságának egy másik tagját, a nigériai Amos Adamut bűnösnek találta a szervezet az etikai kódex megsértése miatt. A két vezetőt egy évre száműzték a sportágból, és a csütörtöki döntésekkor sem voksolhattak.
W. B.
